Hírek

Miért nyüszít Ukrajna? Van miért… Haditengerészet: stratégiai helyzet

Sorozatunkban eddig minden fegyvernemnél arra jutottunk, hogy Oroszország fölénye sokszoros Ukrajnával szemben, így – ha nem avatkozik be külső erő – egy esetleges katonai konfliktus kimenelete nem lenne kérdés. Azt nehéz lenne megmondani, hogy milyen külső erők szállnának be, és ebben az esetben mi lenne a háború kimenetele, ezért a témával egy későbbi cikkben foglalkozunk, de a haditengerészetek összehasonlításánál arra jutottunk, hogy az ukránok nem véletlenül várják a támadást az Azovi-tenger felől…

Borítóképen: Buyan-M korvett a Boszporuszin (forrás: youtube)

Előre elmondjuk, brutális az orosz fölény, de még mielőtt rátérnénk a hadigépezetekre és fegyverekre, na meg az élőerőre, megnézzük azokat a jogi és geopolitikai szempontokat, amelyek egy esetleges összecsapás során befolyásolhatják az események alakulását.

2021. áprilisában egyszercsak megjelent a Fekete-tengeren a Kaszpi flotilla nagy része, mintegy 15 jól felfegyverzett hajó. A megfejtés egyszerűnek tűnik, de a Volga-Don csatorna megépítése nagyon nem volt az… Már a törökök megpróbálkoztak vele 1569 körül, de a harmadánál tartva a kedvezőtlen időjárás miatt feladtak a tervet. Az oszmánok levonulása után Nagy Péter cár vette pártfogásába az ügyet, és már-már kész is lett volna, de 1709-ben a nagy északi háború pénzügyi nehézségei miatt leállították az építkezést, majd pedig 1711-ben a Pruth-i Szerződés értelmében Oroszország elhagyta az azovi térséget.

A megoldás egy része: a Csimljanszki-víztározó

Nem tartott soká, hogy visszatérjenek (az 1739. szeptember 18-án aláírt belgrádi szerződés értelmében helyreállt a kapcsolat Oroszország és az Azovi-tenger között), de az 1.800-as években csak két vasúttal kötötték össze a Dont és a Volgát, mígnem – immár a szovjet éra alatt – a Hydroproject cégnél alkalmazott Szergej Zsuk által tervezett projektet elővették.

A háború azonban közbeszólt, így csak 0948-ban kezdődött az építkezés, és annak, hogy 1952-re befejezték többek között olyan okai voltak, mint a 100.000 német hadifogoly, és 100.000 gulág fogoly dolgoztatása.

A tervben lévő Eurasia Shipping csatorna nyomvonala majdnem azonos

A Kaszpi flotilla kisebb egységekből áll, hiszen a csatorna áteresztőképessége nem korlátlan; a megengedett legnagyobb hajóméret 141 m hossz, 16,8 m szélesség és 3,6 m merülés. Ahogy a fenti képen látható, már készülnek a tervek egy jelentősen nagyobb csatorna megépítésére, mivel ma már az éves 15 millió tonna áruszállításra méretezett Volga-Don csatorna áteresztő-képessége nem elégséges, helyette egy minimum háromszor nagyobb kapacitású csatornát kellene üzembe helyezni.

A lényeg tehát, hogy a Kaszpi flotilla bármikor megjelenhet az Azovi- illetve a Fekete-tengeren. Ennek azért van igen komoly jelentősége, mert bár ezek kisebb mérető egységek, mégis hihetetlenül jól felszereltek!

A tavaly áprilisban a Fekete-tengerre érkező hajókból három tüzérségi támogató-hajót, nyolc partraszálló (gyeszentnil korabl) volt a többi pedig feltehetően Buyan-M korvett lehetett. A korvettek kisebb hatótávuk miatt inkább csak támogató, vagy védekező feladatot látnak el, ugyanakkor ezek az egységek a régebbi Onix és az újabb Kalibr cirkáló rakétákkal vannak felszerelve, és hamarosan megérkezik hozzá a 3M22 Cirkon mintájú, hiperszonikus rakéta is!

A Buyan-M korvett
3M-54 Kalibr

A fent említetteken túl fel vannak szerelve a többi között erős tüzérséggel, 100mm-es A190-es haditengerészeti ágyúval, a hozzá tartozó Bagira MP 123-02 tűzvezető rendszerrel, iker, 6-6 csövű, Gatling-rendszerű 30mm-es gépágyúval (10.000 lövés percenkénti tűzgyorsaság!), 3M47-es rövid hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexummal.

Nem pusztán érdekességként jegyezzük meg, hogy a Buyan-M felvételein nem egyszer látható, amint Isztambulban, a Boszporuszon halad keresztül. Ennek komoly jelentősége van ugyanis ugyanis az 1936-os Montreux-i Államközi Egyezmény (Montreux Convention) a következők szerint rendelkezik:

  • A Fekete-tengeren egy időben legfeljebb annyi hadihajó tartózkodhat, amely nem a partmenti államoké, amelynek össz-vízkiszorítása nem haladja meg a 30.000 (kivételes esetben a 45.000) tonnát,
  • a nem parti államokhoz tartozó hadihajók három hetet tölthetnek csak a Fekete-tengeren,
  • a 10.00 tonnánál nagyobb hadihajók, illetve bármilyen méretű, nem parti államokhoz tartozó tengeralattjárók nem úszhatnak be a törökországi Dardanellákon, illetve a Boszporuszon át a Fekete-tengerre.

Azaz, sem az USA, sem Nagy-Britannia nem küldhet repülőgép-hordozókat a Fekete-tengerre. Ezzel ellentétben az OF haditengerészete, az ország egyetlen, mintegy 60.000 tonnás repülőgép-hordozója, a Kuznyecov Admirális áthaladhat a Boszporuszon.

De itt még nincs vége, ugyanis a Fekete-tengerről az Azovi tengerre a Kercsi szoroson át lehet, amit viszont az oroszok teljes ellenőrzésük alatt tartanak, miután elcsatolták a Krímet. Egyebek iránt az Azovi-tengerre ugyanazok az előírások vannak érvényben, mint a Fekete-tengerre, hisz előbbi az utóbbi beltengere, de a Kercsi-szoroson az oroszok csakis a kereskedelmi forgalomban részt vevő ukrán hajókat engedik át, így pedig a Fekete-tengeren lévő Odesszában állomásozó ukrán tengeri erők eljutása nem túl egyszerű az Azovi-tengerre…

A geopolitikai helyzet tehát minden szempontból az oroszoknak kedvez, akik egyébként kisebb egységeket akár belföldi úton még az Északi flottától is el tudnak juttatni a Fekete-tengerre az Európai Oroszország egységes mélyvízi rendszere (nem tudni, ennek mennyire lenne értelme), de nagy valószínűséggel erre nem kerülne sor, mert fölényük minden téren nyomasztó így is.

A következő részben kivesézzük a katonai képességeket, illetve megnézzük, miből mennyi van, miből áll a tengerészeti arzenál mindkét oldalon.

Cikksorozatunk korábbi részei:

Ajánlott Cikkek