Magyarság Tájak/korok Történelem

Minden egy autóval kezdődött…

A vagyon bizony olykor bajjal jár, a nagyobb vagyon pedig nagy bajt hozhat – amennyiben az ember elveszti fejét, mondjuk szerelem ürügyén. Pontosan ez történt a korabeli lapok tanúsága szerint. A történet akár egy Rejtő regény; autó, szép és veszélyes nő, dúsgazdag ifjú, szerelem, hipnózis, minden kellék megvan egy kiváló ponyvaregényhez!

Borítóképen: Szemere István és felesége (1930) és díjat nyert Lancia autójuk

Bár egy autó megvásárlásával kezdődött a hihetetlen história 1927-ben, ezúttal nem az autóé lesz a főszerep, hanem egy nem egészen megfontolt, ámde dúsgazdag ifjúé, pontosabban az ő tetemes vagyonáé. Azt ma már senki nem mondja meg, hogy a szerelem, vagy a pénz volt inkább a fő mozgatórugója az események láncolatának, de ez talán mindegy is már…

Schüller László Amilcar autón versenyez – 1927 – Talán éppen egy ilyen autó megvásárlásával indult a viharos történet!

Nézzük tehát a főszereplőket! Az ifjú hős szerelmes nem más, mint Szemere István, akire elhunyt Szemere Miklós csodás vagyont hagyott. Per lett a dologból, mert az egyedüli örökösként megjelölt Szemere Istvánon kívül voltak jópáran, akik számítottak kisebb-nagyobb örökségre, de a cél az volt, hogy a Szemere-vagyon egyben maradjon. Az örökös apja Szemere Miklós, anyja pedig Hoyos grófnő, de Szemere István a vagyont már nagykorúsága előtt maga kezelte, igaz gondnokként alkalmazta, és mindent megbeszélt Hoyos Viktor gróffal, édesanyja testvérével.

A másik főszereplő maga a vagyon, amit így írtak le a korabeli lapok (csak a lényegesebb vagyonelemeket említve):

„1.400 katasztrális hold föld Pestszentlőrincen, házhelyekből, 100 milliárd korona értékpapír és készpénzkövetelés Amerikában, 1.000 holdföld Csehszlovákiában, nagyértékű versenyistállók Freudenauban, Tatán és London mellett.”

Bizony ez nem csak most, hanem akkor is igen komoly vagyonnak számított, így elég komoly lavinát indított el az a bizonyos autóvásárlás, amit Szemere István ejtett meg… A Halmos Testvérek Amilcar autókat forgalmazó kereskedésében – ami a Tőzsdepalota épületében volt – ugyanis nem csak egy autót szerzett, hanem barátokat is. A Halmos-testvérek és Szemere István ugyanis barátságot kötöttek, és ennek jegyében Halmosék meghívták Szemere Istvánt apjuk abaújkéri kastélyába.

Egy szépen restaurált Amilca napjainkban

És itt jött a végzet, egy fiatal hölgy, aki nem volt más, mint Halmos Irén, Halmos Károly volt ügyvéd leánya, az autókereskedő ifjak testvére.

Szemere István ugyanis ahogy meglátta a lányt, azonnal beleszeretett. Azt nem írta meg a korabeli szemérmes sajtó, hogy ez a szerelem milyen formában öltött testet, így mi sem kutatjuk, de tény, hogy Szemere István elmondta édesanyjának a kipattant szerelmet, aki – mint akkoriban az szokás volt! – igyekezett megszerezni a lehető legtöbb információt a Halmos családról.

Hoyos grófnő állítólag azt a hírt kapta, hogy a Halmos-birtok túlságosan meg van terhelve – na meg fia kora miatt eleve ellenezte a házasságot! -, ezért ellenezte a házasságot!

Mikor ezt tudatta fiával, a szerelmes ifjú öngyilkossággal fenyegetőzött, így anyja végül kénytelen volt beleegyezni a házasságba.

Ezzel akár le is zárulhatott volna a történet, azonban a történet innen vált egyre bizarrabbá… A fiatal Szemere István mintha komoly személyiség béli változáson ment volna át, egyre inkább eltávolodott családjától, majd – anyja értesítése nélkül! – Halmosék beszállíttatták egy szanatóriumba, ahol vakbélirritációt állapítottak meg, ezért megműtötték.

Ezek után levitték Halmosék birtokára Abaújkérre, ahol a helyi közjegyző előtt nyilatkozatot adott a gazdag ifjú, melyben teljes vagyona kezelésével bízta meg Halmos Károlyt!

Nem lehet tudni, hogy ezt milyen megfontolásból tette Szemere, de azt tudjuk, hogy a családjával való tanácskozás után visszavonta a nyilatkozatot, ugyanis azt vették észre, hogy a meghatalmazás aláírása után ugyanis…:

„Halmos Károly nyomban óriási kölcsönösszeg fölvételének megszerzéséhezfogott és a budapesti bankoknál igyekezett megszerezni azokat az okmányokat is, amelyek az amerikai követelésekre vonatkoznak.”

“Királynénk és udvarhölgyei” – bal szélen Hoyos grófnő (1910)

Nem kell azonban elhamarkodottan ítélni! Korábban éppen Halmos Károly és Hoyos grófnő – dr. Dajkovits Istvánon, a család ügyvédjén keresztül – együttműködve vettek fel egy tízmilliárdos kölcsönt is, amit az örökséget terhelő különböző kötelezettségek kiegyenlítésére használtak fel.

A család ügyvédjében annyira megbízott, hogy a vagyon kezelését is rá akarták bízni, de Dajkovics visszautasította azt. Hoyos grófnő szándéka pedig az volt, hogy ha már egyszemélyben Szemere István örökölte a vagyont, és utána még évekig ment a pereskedés, de végül sikerült egyben tartani, akkor ez a helyzet továbbra se változzon.

Ezen a ponton azonban megint jött egy komoly figyelmeztetés! Halmos Károly – miközben leánya és a Szemere-fiú esküvőjének előkészületei már folyamatban voltak – állítólag többmilliárdos kölcsönt akart felvenni leendő vejétől saját birtokának intenzív fejlesztésére.

Amikor erről Hoyos grófnő tudomást szerzett, azonnal felhívta fiát, aki ekkor is az abaúkéri Halmos-kastélyban tartózkodott, de úgy találta, hogy fia meglehetősen zavarosan válaszol a neki feltett kérdésekre. A grófnő úgy találta, hogy valaki súgja fiának a válaszokat. Az a gyanú merült fel az anyában, hogy fiát hipnotizálják…

És ezt a gyanút erősíteni látszott az a hír is, miszerint Halmos Károly kassai ügyvéd korában állítólag hipnotikus mutatványokkal szórakoztatta társaságát!

Miután ezt a hírt vette, Hoyos grófnő maga mellé vette Hajós Lajos dr. orvostanárt, hogy utazzon vele fiához és figyelje meg lelkiállapotát. A látogatás meg is történt, az anya úgy látta, hogy fia cselekvésében valamilyen befolyás alatt áll, de arról sajnos nincs információ, hogy az orvos hogyan látta a helyzetet.

Elképzelhető, hogy Hajós dr. korántsem osztotta a grófnő véleményét, mert a házasságba történt beleegyezését nem vonta vissza, ellenben azért megígértette fiával, hogy őrködni fog vagyonán, és hogy nem hagyja elidegeníteni magát anyjától. Itt újra lezárulhatott volna a történet, de valahogy csak nem akartak az események a helyes vágányra terelődni…

Hoyos grófnő ugyanis nem sokkal később arról értesült, hogy fia az abaújkéri kastélyban már meg is esküdött Halmos Irénnel, akivel egy évre külföldi útra indultak!

A titokban megkötött házassági ceremónián tanúként két érdekes személy szerepelt: Eckhardt Tibor és Szemere Kálmán, a vőlegény egyik távoli rokona:

„Szemere Kálmán régebben Szemere Miklós istállómestere volt és Szemere Miklós halála után pert indított a fiatal SzemereIstván ellen tízmilliárd korona erejéig, azon a címen, hogy ez az összeg az istálló régi nyereségei után neki, mint százalék jár.

Eckhardt Tibor volt sajtófőnök a másik tanú, mint ügyvédjelölt jutott érdekes szerephez ebben az ügyben. Az esküvő megkötése után ugyanis Halmos Károly intervenciójára (erőszekos beavatkozására – a szerk.) a fiatal férj Eckhardt Tibort bízta megvagyona fölött a teljes vagyonkezelői joggal.”

Itt már nem volt mit tenni, hiszen Szemere István már nagykorú volt, sem anyja, sem más nem akadályozhatta meg abban, hogy szabadon rendelkezzen a rám maradt vagyonnal. A lapok ekkor azt írták, hogy ettől függetlenül lehet, hogy folytatása lesz az ügynek a bíróságon…

De nem csak ott! Pár nappal később kiderült, hogy Hoyos grófnő megbízásából Kassára és Eperjesre látogatott Putty Sándor huszárfőhadnagy és Dajkovics István ügyvéd annak a levélnek a hitelessége megállapítása céljából, melyet a grófnő barátnője írt, és amelyben a barátnő arról számolt be, hogy Halmos Károly már kassai ügyvéd korában foglalkozott szuggesztiós kísérletekkel.

A hölgy készséggel adott felvilágosítást az ügyben és sok olyan szemtanúnak adta meg elérhetőségét, akik tudtak a hipnotikus kísérletekről. A két „nyomozó” mindannyiukat kikérdezte, és megdöbbenve tapasztalták, hogy fantasztikus esetekről számoltak be az érintettek, melyek mind igazolták a levél igazát!

Legalábbis a lapok ezt írták… Mert bizony aztán csak kiderült, hogy Hajós Lajos professzor mit állapított meg, mit tapasztalt, amikor Abaújkéren járt. A professzor átadott névjegyén tudatta Halmos Károllyal, hogy ebben az ügyben később tanú lehet, így – amennyiben sikerül beszélgetniük – a társalgás bizony nem magánbeszélgetés lesz…

Ezzel együtt Halmos Károly szívélyesen fogadta Hajós professzort, és elmondta neki, hogy véleménye szerint Hoyos grófnő egy maffia kezébe került, és azt is, hogy nem a grófnővel, hanem a maffiával harcol!

Ez ugye valami egészen más, mint amit a történetről eddig tudhattunk? És ezzel még nincs vége, ugyanis Halmos Károly azt állította, hogy Szemere István nem egy báb a házában, akit más irányít, hanem a gazdag ifjú kifejezetten hozzá menekült, sőt a lányéval együtt folyamatosan öngyilkossággal fenyegetőznek a zaklatások miatt.

Elmondta azt is, hogy igaz, a fiatalok külföldre mennek, de azért, hogy Szemere István Franciaországban egy gazdasági akadémiára járjon, folytassa tanulmányiat!

Miután a lánya és Szemere házasok voltak már, a lány is megy vele – ezt is közölte Halmos. Sőt, volt ott még más is… Amikor Budapesten találkozott a grófnő és Halmos a Dajkovics-irodában Halmos állítása szerint a maffia tagjai rontottak a szobába, hogy őt halántékon üssék, és rátámadtak a vele lévő Szemere Kálmánra is!

Azt is előadta, hogy még ugyanezen a napon a grófnő, egy bizonyos Jony László és Putty Sándor Abaújkérre indultak. Amikor erről értesült Halmos Károly, azonnal autóba szállt, de elkésett, mire Abaújkérre érkezett már nem volt ott a társaság. Halmos elmondta azt is, hogy a grófnőt és a vele lévő két férfit megkötözi, és csendőrkézre adja őket zaklatás vádjával.

A lapok egy része Szemere Istvánt a „szegény nábob” jelzővel illette, ugyanis ezt írták róla:

„Sátoraljaújhelyen diákoskodott, az ottani főszolgabírónál, Hoyos Viktor grófnál igazi diákkora sem volt. Magántanuló volt. Amikor letette a matúrát, Budapestre került. Két öltözet ruháin, két pár cipője, pár fehérnemű darabja volt minden vagyona abban a kis udvari szobácskában, amit béreltek neki.”

Hogy mégis ő lett a vagyon örököse, az annak a tervnek volt köszönhető, amit az elhunyt Szemere Miklós talált ki: Szemere Istvánt neves egyetemekre akarta küldeni, hogy megszerezze a megfelelő tudást ahhoz, hogy a hatalmas Szemere vagyont kormányozza és gyarapítsa.

A lapok aztán még sokat írtak az ügy további sorsáról, azt is megírták, hogy Ekhardt Tibor lemondott vagyonkezelői jogáról, na meg arról is, hogy Dajkovicsék perelték Szemere Istvánt meg nem fizetett szolgáltatásaik okán (egy másik ügyben), de ami fontos, hogy Szemere István maradt végül a vagyon felett rendelkező személy.

Szemeretelep a parcellásításkor – 1929

Tudni kell, hogy a Budapesten található Szemeretelep (mellette található a Miklóstelep, nem véletlenül!) fejlesztésében élen járt Szemere Miklós örökhagyó, majd később, 1929-ben Szemere István is jelentős hozzájárulást fizetett a telep további fejlesztése érdekében, és 1931-ből is elcsíptünk egy hírt, miszerint…:

„Pestszentlőrincen Szemere István földbirtokos, aki a község nagyszámú szegény iskolásgyermekét felruházta, lőrinci gazdaságának összes tejtermékét az iskolásgyermekeknek adja.”

Hír jött még arról is, hogy szintén ebben az évben 100.000 pengő kamatmentes kölcsönt biztosított a községnek, majd pedig arról, hogy földjeit kisgazdáknak adta bérbe, hogy azok műveljék a területet. De arról is hírt kaphattunk, hogy egy Lancia gyártmányú autóval jelentkezett Concours d’Elegance-ra, az autószépségversenyre, és azt is megtudhattuk, hogy autóit Nagy Géza karosszálta.

Közben azonban még mindig zajlott a per, ami még mindig a vagyon feletti rendelkezési jogról szólt… 1932-ben azonban már arról kaphattunk hírt, hogy vége a családi perpatvarnak, Szemere István és felesége boldogan élnek, és arról is beszámoltak a lapok, hogy…:

„Hasonló, de izgalommentes házasságkötés előtt áll most Halmos Károly másik leánya, Halmos Magda, aki, mint értesülünk, feleségül megy Jan Kiepura-hoz, a világhírű lengyel tenoristához.”

Nos, mi idáig követtük a történetet, akinek felkeltette az érdeklődését talán tovább nyomoz az ügyben, de a lényeg a lényeg; az élet olyan történetet produkált, amit még a legjobb ponyvaíró Rejtő Jenő is nehezen tudott volna kitalálni!

Ajánlott Cikkek