Mindent tudott, amit ma elvárunk: Árpád motorvonat 1935-ből

„Higiénikus szempontokból kifogástalan és az emberi test számára kellemes közérzést biztosító környezet teremtése nagyjelentőségű feladat ott, ahol több ember hosszabb időn át zárt helyiségben kénytelen tartózkodni és ahol az éghajlati és légköri viszonyok már eleve kedvezőtlenek” – írta a Ganz közlemények 1935 október 1.-én megjelent 17. száma.

Borítóképen: Behajózás az egyiptomi út előtt

Bizony, a Ganz erre is képes volt! Nem véletlen, hogy motorvonataik aztán szinte a világ minden részére eljutottak – ahol azt megengedték…

Persze a Hargita sikere már egy másik korszak, de sikereit a háború előtt ágyazták meg az Árpád motorvonatok. És nem „csak” a légkondicionálás miatt, hanem azért is, mert korában az egyik legjobban motorizált szerkezet volt, ami csúcsokat döntött!

Mi most mégis a légkondicionálással foglalkozunk, mert bizony az nem úgy volt akkoriban, hogy „levettek a polcról” egy valamilyen gyártótól kész egységeket, hanem azt a Ganz maga alkotta meg, kifejezetten az Árpád motorvonatok számára, melyeket Egyiptomba szállított.

Márpedig egy vasúti személyszállító jármű légkondicionálása nem is olyan egyszerű feladat, hiszen akkor működik hatékonyan, ha zárt az utastér, ugyanakkor meg kell oldani a megfelelő légcserét is, na meg a lehűtött levegőből lecsapódó párával is számolni kell:

„A vasúti kocsikon alkalmazott légjavító berendezések lényegileg szűrő-, hűtő-, szárító- és légmegújító berendezésből állanak, figyelembe véve mindazokat a különleges feltételeket, amelyek között a vasúti járműveknek közlekedniük kell” – írja a már idézett írás.

Tudni kell, hogy hűtött kocsikat már korábban (1932-ben, vagy még korábban!) is készített a Ganz, de azok akkoriban még áruszállító hűtőkocsik voltak. A hűtési eljárás így itt is azonos volt, ugyanakkor látni kell, hogy az áruszállítás esetében a hűtéssel kapcsolatos elvárások sok pponton teljesen mások, mint személyszállítás esetén.

„A levegő cirkuláltatására szolgáló berendezés a felmelegedett levegő elvezetéséről a padló közelében alkalmazott csatornák révén gondoskodik. Megfelelően elrendezett szellőztetők szívják a felmelegedett levegőt a hűtőn keresztül és a mennyezet alatt elhelyezett második csatornarendszeren át visszanyomják a kocsi belsejébe” – ez tehát egyfajta belső keringetés, ami azt biztosítja, hogy a kocsiban felmelegedett levegőt lehűtsék, de ez még nem minden, hiszen a teljesen zárt térben elhasználódik a levegő…

„A levegő felújítása úgy történik, hogy a szellőző, amely a levegő cirkuláltatására szolgál, kívülről külön csatornán át megfelelően szabályozható légmennyiséget szív be a szükséghez képest alkalmas szűrőberendezésen át a kocsi belsejébe. Természetesen ugyanekkor az elhasznált levegő elszívásáról is gondoskodunk, úgyhogy a kocsiban cirkuláló hűtött levegő óránként legalább 5—6-szor cserélődik” – a mai autókban sem működik másképp a rendszer, maximum a hőcserélő feladatait hőszivattyú látja el, de az elv pontosan ugyanaz!

Természetesen az Árpád motorvonatokon kialakított légkondicionálás bevezetése előtt komoly vizsgálatokat végeztek. Ezek során megállapították, hogy az elektromos hajtású szerelvények esetében elég komoly teljesítménycsökkenéshez vezet a légkondicionálás, ami nem kizárólag az áramfelvétel miatt adódik, hanem az is közrejátszik benne, hogy az állomásokon, az álló mozdonyok esetén is biztosítani kell a felszállás előtt a hűtött levegőt, amit pedig súlyos akkumulátorok telepítésével oldanak meg.

De a Ganz esetében ez nem volt probléma, ugyanis a gyarmati országok esetében (ahogy akkoriban írták!) éppen a dízel motorvonatok voltak keresettek, hiszen nem volt jelentős villamosítás ezekben az országokban. ellenben – legalábbis Észak-Afrika egyes részein és a Közel-Keleten már akkor is volt elegendő dízelolaj.

És a dízel motorvonatok esetében teljesen más volt a helyzet, mint a villamos hajtásnál! Itt ugyanis maga a kocsi rendelkezik saját hajtóművel, így a bonyolult elektromos rendszerek helyett a hajtómotorról, tisztán mechanikai úton megoldható a légkondicionálás. És nem kell akkumulátor, hiszen a motor már alapjáraton képes biztosítani a megfelelő energiát a légkondicionáló berendezés működéséhez, így az utasok felszálláskor máris kellemes hőmérsékletű kocsikban találják magukat.

A fenti rajzokon jól látható, hogy a hűtés hajtását közvetlenül a hajtómotorról oldatták meg – ahogy egyébként a mai autókban is van ez, bár ezeknél talán egyszerűbb megoldásokat alkalmaznak -, és olyan jól integrálták a rendszert az eredetileg nem légkondicionált kocsiknak épült karosszériába, hogy az külső változásokat nem hozott.

Igaz ez még a kocsi homlokfalán elhelyezett kondenzátor esetében is:

Siker lett? Na ná, nem is kicsit, hiszen ezek után több tételben is rendelt Egyiptom Árpád motorkocsikat, majd érkeztek Hargita típusú gépek is, arról nem is beszélve, hogy manapság éppen teljesítés alatt van egy sokszázas nagyságrendű vasúti kocsi szállítás is!