Mit kínált a magyar ipar 1928-ban?
Fontos év volt 1928 – bár azt akkor még senki nem tudhatta… -, hiszen ugyan a háború és az azt követő eseményekből a ’20-as években lassan kikecmergett az ország (legalábbis a gazdaság, részben…), de aztán jött a hiperinfláció, és elsöpörte a koronát, 1917 január 1.-én pedig jött a pengő! 1928-ban tehát mindenki jogosan bizakodott: végre a pénzügyi problémák is megoldódnak! Hát nem így lett… az 1929-ben kipattant gazdasági világválság szinte mindent maga alá temetett…
Borítóképen: Budapest, Nagykörút – Rákóczi út kereszteződése, balra az EMKE ház – 1928 (forrás: Fortepan, 19188)
De ezt természetesen nem tudta senki 1928-ban, amikor pedig már tényleg nem megátalkodott optimista volt, aki a hazai ipar újbóli felvirágzását vizionálta, hiszen egyre több olyan termék előállítására volt képes a magyar ipar, ami világszinten is megállta a helyét.
A mezőgazdaságot immár hazai gyártású traktorok szolgálhatták, köszönhetően a HSCS-nak, illetve a MÁVAG-nak, na meg a Rába traktorok gyártása is nagyüzemi körülmények között zajlott immár!
A fentiekben citált HSCS hirdetése éppen 1928-ban jelent meg, és pontosan szemlélteti, hogy mi volt az akkori gazdasági vezetés törekvése; tanulva a korona elértéktelenedéséből, egyre inkább arra törekedtek, hogy a hazai termelés váltsa ki a korábbi igen jelentős importot, ami 1920 után szinte kiszippantotta az országból a tőkét!
Szerencsére azonban voltak olyan vállalatok, amelyek a legnehezebb időkben is végrehajtottak beruházásokat, ami ebben a helyzetben komoly segítséget jelentett a pénzügyi kormányzat törekvéseinek, és az egész országnak is! Ilyen volt például a győri nagyberuházás, amit 1928-ban kezdtek el:
Látni kell azonban azt is, hogy a pengő védelme érdekében a kormányzat hozott olyan intézkedéseket is, amelyek egyes vélemények szerint inkább negatívan hatottak, semmint segítették az ország felvirágzását. Ilyenek voltak a gépjárművekre kivetett adók is. Erről tudhatunk meg részleteket a Csepel nagymotor megteremtésére tett első, ámde elhalt próbálkozás kapcsán:
Persze akkoriban talán nem is a közúti közlekedés volt a legfontosabb, könnyen elképzelhető, hogy a vasútra sokkal több figyelmet fordítottak, vagy figyelmet kellett, hogy fordítsanak, mert 1920 után egy addig jobbára egységes rendszer bomlott meg úgy, hogy bizonyos beruházások nélkül értelmét vesztette jópár vonal… A mozdonygyártásban ekkor (is) igen jók voltak a magyar vállalatok!
Az igaz ugyan, hogy a 424-es tervei már 1916-ban elkészültek, de valódi sorozatgyártása csak 1924 után indult meg, és talán 1928 körül volt az az év, amikor a legtöbbet gyártották a méltán világhírű magyar mozdonyt!
Ettől még voltak, akik az autózásban hittek, voltak, akik egyre jobb autókat építettek, és volt köztük olyan is, aki ízig-vérig magyar autót készített!
Igen 1928-ban egy a margitszigeti MAC pályán megrendezett Concours d’Elegance-on a Márton utcai Ludovika Autókarosszéria Üzem Magosix „Aeroable” nyitható, vászontetős, négyajtós limuzinja érte el, a bírálóbizottság ezüstszalaggal tüntette ki.
Hogy egy kicsit közelebb hozzuk a fent említett gépeket, egy kis képösszeállítást készítettünk. Azt gondoljuk, hogy ezek a magyar gyártású műszaki alkotások talán visszaadják azt a korhangulatot, ami 1928-at jellemezte.
Talán ennyi elég is egy kis múlidézéshez, de valójában az ilyen képeket órákon át el tudnánk nézegetni…
