Vélemény Vélemény-cikkeink

Mit nem beszél az a… francia!

Emmanuel Macron, francia köztársasági elnök a TF1 kereskedelmi televízió vasárnap esti adásában nyilatkozva közel Nostradamusi magasságokba emelkedett. Mondatait a baloldalon azonnal úgy értelmezték, hogy nem kell migráns-áradattól tartani, ugyanakkor mi valami egészen másként értelmezzük mondatait. Hogy melyik megfejtés áll közelebb a valósághoz, az idő, és Macron tettei majd megmutatják, minden esetre fontosnak tartjuk megosztani véleményünket.

„Nem gondolom, hogy a várható helyzet összehasonlítható a 2015-össel, mert Afganisztán nem Szíria, és mert már az elmúlt években is voltak nagyon erős afgán migrációs hullámok.”

Mint azt korábbi cikkünkben írtuk, a franciák már 2014-ben kivonták haderejüket Afganisztánból, és a haderővel együtt a segítőket is kimenekítették. A mostani „etapban” a teljes létszámnak a töredéke került sorra.

Párizsból nézve tehát bőven lehet olyan érzése Macron-nak, hogy aki el akarta hagyni Afganisztánt, az már megtette, így most nem kell attól tartani, hogy emberek százezrei indulnak el. Ugyanakkor a következő – szintén a köztársasági elnöktől idézett – mondat azt mutatja, hogy ettől még növekedhet a nyomás Európán.

„Az biztos, hogy több ember próbál meg majd Európába jutni, és próbára teszi befogadóképességünket.”

Bár ezt nem fejtette ki részletesen, de feltehetően arra gondolt, hogy sokan indulnak majd el más országokból azt állítva magukról, hogy Afganisztánból jöttek, és ezért kérnek menedéket Európában. És a helyzet megint úgy áll, hogy ha Macron-on múlik, bizony be is jön a számításuk, hiszen most is olyan üzenetet fogalmazott meg, ami erre enged következtetni. Mint mondta, Franciaország be kívánja fogadni a tálibok által fenyegetett afgánokat.

„Ez feltétel nélküli, meg kell tennünk, és mindig meg is tettük.”

Az üzenet tehát az, hogy Franciaország nem változtat, továbbra is az eddigi gyakorlatnak megfelelően jár el, azaz befogad mindenkit, aki azt állítja magáról, hogy Afganisztánban üldözték. Ne feledjük el, hogy Afganisztán egy soknyelvű ország, így például nyelvi alapon nehéz eldönteni, hogy ki az, aki tényleg onnan érkezett, és ki nem… Ráadásul épp a napokban panaszkodtak arra az idegenrendészeti hatóságok, hogy Európában nincs elegendő tolmács, a menekülteket segítők pedig alaposan felkészítik a migránsokat.

Az meg egy más kérdés, és jól mutatja, hogy Európa két vezető állama között sincs meg minden kérdésben az összhang, hogy amikor Angela Merkel azt mondta, hogy nem szabad megismételni a 2015-ben elkövetett hibákat, akkor feltehetően az azonosíthatóság témakörére (is) célzott. És már most is vannak hírek, miszerint a menekülők közé szélsőségesek is beférkőznek, és így jutnak el Európába.

„Minden megtettünk, amit tudtunk. De megoldást kell még találnunk partnereinkkel és a tálibokkal is tárgyalva arra, hogy ezek az emberek elhagyhassák Kabult, illetve Afganisztánt, és védelem alá kerüljenek.”

Ez még nem jelenti azt, hogy azok, akik elhagyják Kabult, mind Európába kötnek ki – legalábbis Macron szerint, aki elmondta, hogy az ENSZ-től azt kérte, hogy támogassa Afganisztán szomszédait abban, hogy befogadják a menekülőket. Ez elsőre egy jó gondolat, ráadásul a szomszédos országok többségi nemzetei kisebbségként Afganisztánban élnek, így integrálásuk sokkal könnyebb a környező országokban, mint Európában. A probléma „csak” abban áll, hogy ha már valaki elhagyja szülőföldjét, akkor a lehető legjobb körülmények közé szeretne kerülni, ezt pedig sokkal inkább Európában gondolják megtalálni, semmint a szomszédoknál.

„Időnként van kapcsolat, vannak olyan emberek a közelmúlti vagy a régebbi bevándorlási hullámokból, akik a legrosszabbat követik el hazánkban. Ugyanakkor nagyon egyértelműen különválasztom ezt a két jelenséget.”

Ez utóbbi mondat azzal kapcsolatban hangzott el, hogy Macron szerint nincs összefüggés a bevándorlás, és a terrorizmus között, de érezte, hogy ez így önmagában nem igaz. Elszigetelt eseteknek állítja be a bevándorlók által elkövetett terror-cselekményeket. Ez lehet, hogy így is van, de a mindennapi életet nem csak a kifejezett terrorista cselekedetek, hanem a nagy tömegekre hatóan sokkal inkább a közbiztonságot és a köznyugalmat megzavaró cselekmények, és magatartások befolyásolják. Márpedig Európa nagyvárosaiban egyértelműen romlik az életminőség, és ez bizony erős összefüggést mutat a bevándorlással…

Mit állít tehát Macron? Azt, hogy a bevándorlási nyomás erősödni fog, de azért nem lesz a 2015-öshöz hasonló áradat, mert Afganisztán szomszédai befogadják a menekülőket. Sajnos azonban nem tudni semmi olyan konkrétumot, ami alátámasztja a francia köztársasági elnök mondandóját, így azt kell mondanunk, hogy ez inkább csak feltételezés, illetve a remény mondatja a Macron-nal mindezt! Mert bizony azt még ő sem mondja, hogy nem indulnak el menekültek nagy számban Afganisztánból, és ezzel egyidőben más országokból is!

Azt tehát egyáltalán nem lehet állítani, hogy nem lesz tömeges migráció Európa irányába, ahogy ezt Macron sem mondta ki, mindössze annyit közölt, hogy nem ismétlődnek meg a 2015-ösesemények. Csak halkan jegyezzük meg, hogy a hivatalos statisztikák szerint már 2020-ban is többen érkeztek Európába, mint 2015-ben, és közben nem voltak olyan tumultuózus jelenetek, mint 2015-ben…

Ajánlott Cikkek