Mitől Magyar a Magyar kártya

A magyar kártya története az 1830-as évekre vezethető vissza, amikor Schneider József pesti kártyafestő egy új, forradalmi dizájnt hozott létre. Ezt az új kártyatípust Friedrich Schiller: Tell Vilmos című, 1804-ben megjelent színdarabja ihlette, mely az adott időszakban óriási népszerűségnek örvendett.
borítókép https://aduasz.com/
A magyar kártya különlegessége abban rejlik, hogy a lapokon évszakokat ábrázoló allegóriák és a svájci kantonok középkori szabadságharcának hősei láthatóak. Ezen karakterek a Tell-mitológia szereplői, akiket tükörképes formában jelenítenek meg a kártyalapokon. Érdekesség, hogy bár Magyarországon ezt a kártyatípust “magyar kártyaként” ismerjük el, Ausztriában a “kettős német” elnevezést használják, utalva a német színekre és a tükörképes lapokra.
A magyar kártya elődjei a 14. században jelentek meg, amikor a német kártyalapokon még szenteket ábrázoltak, és nagyobb méretűek voltak. A kártyázás olyannyira gyorsan terjedt el Németországban, hogy a kor hatóságai korlátozásokat vezettek be annak gyakorlására.
Ezen történelmi háttérrel a magyar kártya nem csupán egy egyszerű játékeszköz, hanem egy kultúrtörténeti relikvia, mely tükrözi a kor társadalmi, kulturális és politikai változásait.
a kiket halálra itéltek és tömlöcben tartanak, nem csak akkor kínlódnak, mikor vagdaltatnak, hanem, ha kockát vagy kártyát jádczanak is, szünetlen gyötrődnek … Nem kártya az szent irás, nem jáccótársaid a szentek, a lelki dolgok között ne makktronfoskoggyál
Pázmány Péter
A 19. század közepén, a reformkor idején, Pest-Budán már több kártyafestő műhely működött, amelyek kártyalapokat készítettek a széles közönség számára. Sokáig úgy gondolták, hogy a Tell-motívumos kártyacsomag egy bécsi mester, Ferdinand Piatnik alkotása volt. Azonban egy 1973-as felfedezés megváltoztatta ezt a feltételezést. Ebben az évben Sylvia Mann, egy angol kártyagyűjtő és kártyatörténész, egy ritka kártyacsomagot vásárolt meg egy magángyűjtőtől. Ezen a kártyacsomagon egyértelműen szerepelt a készítő neve: Schneider József, egy pesti kártyafestő mester.

Schneider, a kártyacsomag tervezésekor, a svájci szabadságharc legendás szereplőit választotta a lapjaihoz, és nem véletlenül. Amennyiben magyar történelmi alakokat, különösen szabadságharcosokat ábrázolt volna, az akkori szigorú cenzúra nem engedte volna a kártyák forgalmazását. Ezért döntött úgy, hogy a svájci történelem egyik legjelentősebb eseményét, a szabadságharcot használja fel inspirációként, így kerülve ki a cenzúra korlátozásait, és egyben tisztelegve a szabadság eszméje előtt.
Közép-Európában számos kártyajáték közül egy különösen kiemelkedik: a Tell-kártya. Ez a kártyacsomag a legendás svájci szabadsághős, Tell Vilmos és harcostársai tiszteletére készült, és már több mint másfél évszázada jelen van a játékosok körében.

A svájci témájú kártyalapok eredete sokáig rejtély maradt. Bár sokan svájci eredetűnek gondolták, mások szerint német eredetű lehetett. Hargrave, az amerikai kártyatörténész, könyvében svájci kártyaként említi, annak ellenére, hogy Svájcban sosem gyártották vagy használták. A szakirodalom gyakran említi a bécsi Piatnik nevét mint a kártyacsomag gyártóját, pedig több magyar, bécsi és prágai kártyafestő és grafikus is készített hasonló kártyákat.
Miért ábrázolnak a kártyalapok svájci történelmi alakokat? Ezt a kérdést Kolb Jenő kártyatörténész már feltette 1984-es művében, és arra a következtetésre jutott, hogy a kártya magyar eredetű és Schiller drámáján alapul.
Bár sokan azt gondolták, hogy a bécsi Piatnik Ferdinánd gyártotta először a Tell-kártyát 1865 körül, későbbi kutatások megcáfolták ezt az elképzelést. Sylvia Mann angol kártyagyűjtő és kártyatörténész egy 1973-ban azonosított kártyacsomag birtokában jutott arra a következtetésre, hogy a kártyacsomagot Schneider József, egy pesti kártyafestő mester készítette 1835 körül. Ezen felfedezés alapján ma már biztosan tudjuk, hogy a modern magyar kártya Schneider József munkáján alapszik.
Legelőször Budán találkozunk kártyafestőkkel. A budai polgárok törzskönyvébe 1736 május 4-én iktatják be Capellner Ferenc Józsefet, mint polgárt. 1751-ben Mária Teréziának és férjének látogatása alkalmával a polgárőrség sorai közt Joannes Capellner chartáé foliorum pictor nevével találkozunk. 1791-ben Tusch Józsefet, 1794-ben Kanszer Mihályt iktatják a budai polgárok soraiba. Az utóbbi Pestről költözött át Budára. Ezek a budai mesterek gondoskodnak kezdetben a pesti polgárok szükségleteiről is, mert itt csak később honosodik meg ez az iparág, hogy azután annál nagyobb virágzásnak örvendjen. 1798-ban Vagner Ignác vétetik fel mint kártyafestő a pesti polgárok közé. Az 1803. évi első pesti címtár Nitsch Mihály, Sonnenschein Antal és Wagner János neveit őrizte meg. A kártyafestők számának növekedése a két város fejlődésével tart lépést. Pestet kávéházai oly híressé tették, hogy egy angol utazó, Towson Róbert 1793-ban e tekintetben páratlannak meri nevezni.
tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)Nagy Lajos: Régi pesti és budai játékkártyák 134-140
a német kártya olasz minták után indult. Hogy pedig a magyar kártyát svájczinak is szoktuk nevezni, az onnan van, mert később a magyar kártyákon nagy előszeretettel ábrázolták Tell Vilmost és vitéz társait. Ismeretes dolog továbbá az is, hogy a régi kártyákon sokszor szerepelnek czímerek, így többször a magyar is, valamint azt is tudjuk, hogy voltak kártyák, melyek az egész állatvilágot szemléltették. Innen maradt hagyományképen az a néhány állatkép a mi kártyánkon is…
Vasárnapi Ujság 57. évf. 13. sz. (1910. márczius
wikipedia arcanum