„Móré renegáttá lett!” A kisnánai vár
A mai Kisnána falu elődje, Egyházasnána a XII. században már bizonyosan létezett. A település Mindenszentek tiszteletére épült temploma a kisnánai vár mai kápolnájának elődjével azonos. Körülötte, a templomdombon terült el a falu temetője, amelynek legkorábbi datálható sírjai a XII. századból származnak.
Borítóképen: Kisnánai vár
A 13. század elején az Aba nemzetség egyik ágából jött létre a Kompolti család, a família a 13. század végén két testvér, Kompolti Péter és Pál révén két ágra vált szét. Kompolti Péter szerezte meg Nána birtokot.
1325-ben Péter három fia: Gergely, István és Kompolt megosztoztak az atyai örökségen. A Mátra előterében fekvő települést – Egyházasnána néven – István kapta, aki ide is helyezte székhelyét, és ezért ő és utódai már a Nánai Kompolt nevet használták.
Ő volt az, aki a nánai plébániatemplom mellett felépítette az első nemesi udvarházat. A templomot nyugat felé egy ovális alaprajzú, a hajóval közel azonos méretű toldalékkal látták el.
II. István, apjánál is magasabbra jutott, ő már bárói rangot szerzett, 1423-tól 1425-ben bekövetkezett haláláig viselte az országbírói méltóságot. Feltehetően egy tűzvész következtében újjá kellett építeni a plébániatemplomot, István országbíró és fiai ezt meg is tették, így…
1428-ban már a templom új szentélyébe temették el Kompolti Lászlót, akinek sírköve is fennmaradt.
István országbíró harmadik fia, Kompolti János pohárnokmestersége idején épített fel a kisnánai templomdombon egy új udvarházat. Nem sokkal később Kompolti János új udvarházát jelentősen kibővítve és palánkkerítéssel övezve kastéllyá fejlesztette.
Az átépítésre feltehetően már az Albert király halálát (1439) követő zavaros időkben került sor.
A kastély fából épült, felvonóhidas kaputornya az erődítmény délkeleti sarkában nyílott. Belőle csak a kőfalazattal kibélelt, feltehetően a torony alapozásaként is szolgáló farkasverem maradt ránk a későbbi kő kaputorony mögött.
A nyugati oldalon viszont, ahol domb egy nyúlványát árokkal vágták le, erősebb: két sor cölöpből álló, köztük minden bizonnyal földdel tömött palánkot húztak fel, feltehetően, azért, hogy az így kialakított széles és erős falon ágyúkat is felállíthassanak.
Mivel a zavaros időket kihasználva ezekben az évtizedekben Észak-Magyarországon befészkelték magukat a cseh huszita seregek maradványaiból alakult rablóbandák, Kompolti János a palánkon kívül, azzal párhuzamosan kőfalat épített kastélya körül.
A kőfalak felépülte után a fapalánkokat lebontották. Az 1445-ös országgyűlés határozataiban Kompolti János kisnánai rezidenciája már a zavaros időkben újonnan épült várként szerepelt.
Észak Magyarországon a cseh zsoldosokból és huszita rablókból álló bandákat csak Mátyás király tudta felszámolni az 1460-as években, ezért a vár védelme még János fiainak életében is fontos szempont lehetett.
Az 1476-ban elhunyt Kompolti Miklós fiai, Miklós és János idején már visszatért a béke a vidékre és a vár erődítései elvesztették jelentőségüket.
A Kompolti testvérek újabb építkezéseikkel inkább a kényelemre és a pompára helyezték a hangsúlyt.
A külső várfal megerősítését szolgálta a vár délnyugati sarkában álló az Anjou-kori udvarház átalakítása. Pincéjének járószintjét megemelték, majd, már az új szintbe ásva egy válaszfalat emeltek, amellyel az épületnek a déli várfalon túlnyúló részét levágták, és a pincének ezt a déli szakaszát földdel betömték.
1522. Kompolti János három fia: Miklós, Zsigmond és Ferenc, 1510-ben örökösödési szerződést kötött a velük rokonságban álló Guti Ország családdal. 1522. április 6-án Kompolti Ferenc özvegye még a várban élt, de a Guti Országok jogi úton léptek fel ellene, hogy Kisnánát ténylegesen birtokba vehessék. Hamarosan el is foglalhatták a várat, amit azonnal átalakítottak.
A belső várudvar alá egy nagy borospincét építettek. Az udvarszint megemelésével együtt az északi palotát is újjáépítették.
Mohács után Észak-Magyarország újra hadszíntérré vált: a két király, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd közötti háborúk különösen sújtották ezt a vidéket. A harcok indokolták a vár újabb erősítését.
1543 előtt Kisnána Losonczy István kezére került. Ő engedte át a várat ebben az évben féltestvérének, a hírhedt rablólovagnak, Csulai Móré Lászlónak.
Móré László végső menedékül Nána várába érkezik. Sok szekérnyi kincsét a vár titkos pincerendszerében rejti el. E kis fészekből figyeli a török minden mozdulatát, s adandó alkalommal kirabolja Bali budai pasa karavánját. A pasa büntető sereget küld Nána ellen.
Mórét innen a budai török pasa még kiostromolta, őt és két fiát Konstantinápolyba hurcolta.
A romos vár Ország Kristóf tulajdonában volt a 16. század közepén, majd az ő 1567-ben bekövetkezett halála után sógora, Enyingi Török Ferenc szerezte meg. Ezekben az évtizedekben többször is (1559-ben, 1567-ben és 1569-ben) felmerült az erődítmény helyreállításának és végvárrá alakításának terve, de erre valószínűleg már nem került sor.