Most jön csak az igazán nagy pofon a németeknek!
Egy cikkre leltünk, ami elég komoly problémákra nyitja rá az ajtót… A napi.hu – a Financial Times-ra hivatkozva – megjelentetett egy cikket, ami arról szól, hogy a német közép-vállalkozások aranykora leáldozóban van. Pedig a gazdaságnak ezen rétege igen komoly potenciált jelentett – mindeddig!
Borítóképen: Az arany kínai sárkány csillaggal vörös mező felett. A sárkányt a Qing zászlóból módosították (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Сђіиа, licenc: CC BY 3.0) A kép illusztráció
Angela Merkel kancellári időszakának második fele a német-kínai gazdasági kapcsolatok felvirágzásáról szólt, ám úgy tűnik, mint minden jónak ennek is egyszer vége szakad.
Elsősorban az ázsiai ország gyors technológiai fejlődése okoz gondot a német exportőröknek, ugyanis sok mindent, amit korábban külföldről importáltak kínai ügyfeleik, immáron hazai forrásból szerzik meg.
Nem véletlen, hogy Merkel utódja, Olaf Scholz új stratégiát ígér a kínai-német gazdasági kapcsolatokban – írja a napi.hu.
Oliver Betz müncheni vállalkozó cége, a Systec Automotive az elmúlt 20 évben kínai motorgyártóknak szállított érzékelőket, ám az elmúlt hónapokban összeomlott a piaca.
A változásért részben a lassuló kínai gazdasági növekedést okolja, amit a dolgozók munkába járását is korlátozó, elhíresült zérócovid-politika okoz, részben úgy látja, hogy a kínaiak egyre több importot váltanak ki hazai beszállítással, miután átveszik a szükséges technológiát.
Betz tapasztalatai messze nem egyediek a németországi kis- és középvállalatok világában – derül ki a Financial Times riportjából. A híres német Mittelstand vállalatai egyre többször tapasztalják, hogy nem bízhatnak meg úgy a kínai üzletekből származó biztos profitban, mint az elmúlt évtizedben.
A változás azzal a veszéllyel jár, hogy leépül a világ legelőnyösebb kereskedelmi kapcsolata, amelyben a kínai vállalatok úgy váltak a világ ellátási láncainak kulcsfontosságú szereplőivé, hogy termékeik alkatrészeinek egy részét német forrásból szerezték be.
A német gazdasági modell aranykorának nevezi ezt a kapcsolatot Thorsten Benner, a berlini Global Public Policy Institute kutatóintézet igazgatója. Konkrétan Angela Merkel tavaly véget ért 16 éves kancellári időszakának második felére gondol, amely a német-kínai gazdasági kapcsolatok felvirágzását hozta.
Ehhez képest fordulat, hogy Németország elveszti kereskedelmi többletét és versenyképességének egy részét részben azért, mert a kínai vállalatok technológiai tudása gyorsan nő
véli Alicia García-Herroro, a Bruegel kutatóintézet vezető elemzője.
A helyzetet bonyolítja az amerikai-kínai hatalmi vetélkedés és Oroszország háborúja Ukrajna ellen, amelyben Kína az orosz fél felé hajló politikát folytat. Ez ugyanis felerősítette azokat a bírálatokat, amelyek szerint a túl szoros német-kínai gazdasági kapcsolatok a nyugati országok stratégiai ellenfelét erősítik.
Olaf Scholz kancellár a jövő évre ígéri kormánya új Kína-stratégiáját, miközben a kormánykoalícióban lévő Zöldek és szabad demokraták a kapcsolatok lazítását követelik.
Berlinben jelezték, hogy a jövőben kevesebb biztosítékot fognak adni a vállalatoknak a kínai politikai kockázatokkal szemben, azaz a cégeknek maguknak kel kideríteniük, hogy ottani partnereik részesei-e valahogyan az emberi jogok megsértésének.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó Megnetec, amelynek 13 éve van gyára Kínában, lemondott az ottani terjeszkedésről, miután ügyfelei a vállalat kínai kitettségéről faggatták a cégvezetést. Inkább Vietnámban terjeszkednek.
A VDA (az autógyártók szövetsége) igazgatója, Andreas Rade úgy véli, nem a kínai piac elhagyása a válasz a súrlódásossá vált német-kínai kapcsolatokra.
Véleményünk:
Onnan jön a nagy T…önrúgás, ahonnan számítani lehetett rá, de ebben a témában sem volt stratégiai tervezés, csak a szokásos „német csapatás”…
