Hírek

Muradov krími miniszterelnök-helyettes: A Krímet és a Donbászt szárazföldi folyosó köti össze

Úgy tűnik, hogy az egyik nagy stratégiai célt sikerült megvalósítani, de meg kell jegyeznünk, hogy ma már az oroszok nem tudnak itt megállni, miután a nyugati támogatás, és mindenekelőtt az ukránok kitartása okán most már az egész országot el kell foglalniuk. Nem tudni, hogy volt esetleg más terv is, de most már nincs választása a Kremlnek.

Borítóképen: Jevpatoria, a Krím legnyugatibb nagyvárosa, légi felvételen, a Krím fészigeten, a Fekete-tenger partján (forrás: https://web.archive.org/web/20161014022038/http://www.panoramio.com/photo/25832719 via commons.wikimedia.org, szerző: Szergej Ashmarin, licenc: CC BY-SA 3.0) A kép illusztráció

Most lett nyilvánvaló, hogy miért kellett Vonovakta térségét elfoglalni, ugyanis a zaporizzsjai erőmű a Dnyeper kiszélesedő szakaszán Eneghodarban (Zaporizzsjétől légvonalban 50 kilométerre dél-keletre), valamint Vonovakta vonalának feltöltése visszaáll az a szovjet időkben fennálló helyzet, hogy – Amint Muradov emlékeztetett – ez az út biztosította az áruk szállítását Jevpatoriából Mariupolon keresztül Donyeckbe.

A bejelentés szerint tehát a Krímből Mariupolba vezető autópálya ellenőrzés alatt áll. „Ez az út a Krím fontos autópályájává válhat, amely összeköti a félszigetet Mariupollal, az Azovi régió kohászati ​​központjával és Donbász ipari régiójával” – folytatta a krími kabinet miniszterelnök-helyettese.

Miért fontos ez? Herszon elfoglalása a Krím vízellátásának biztosítása miatt volt stratégiai szempontból létfontosságú. Emlékezzünk; az ukránok többször is elzárták Krím-csatornát, ami édesvízzel látja el a félszigetet, és ami Herszontól 50 kilométerre, Nova Kahovka településnél ágazik le a Dnyeperből. Most tehát a szakadár területek, és a mögötte keletre található Oroszország és a Krím szárazföldi összeköttetése is megvalósult!

Muradov szerint ez az út a térség humanitárius árukkal való ellátásának is útvonala lehet, ugyanakkor azt is melítette, hogy a térség jövőbeni fejlődésének a kulcsa is, de meg kell szervezni Bergyanszk és Mariupol kikötőiben is az áruszállítást. Ezzel talán kicsit előreszaladt, mert Mariuplot még védik az ukrán erők, de – miután az Azovi-tenger felől nincs támogatás – a szárazföldi területeket pedig mint a beszámolóból tudjuk lezárták az orosz erők, már csak idő kérdése, hogy mikor foglalják el.

Muradov a fentieken kívül beszámolt arról is, hogy az ukránok letettek a dróntámadásokról a Krímet illetően, pedig 2014 óta – és a korábbi hetekben különösen – sokszor intéztek ilyen eszközökkel támadást a félsziget ellen. Ebből arra lehet következtetni, hogy az ukrán védelem most már inkább Kijev, valamint a nyugati területek védelmére összpontosít nagyobb energiát, támadásokra már nem futja tőlük.

Ez persze csak spekuláció, erről nincsenek hiteles információk, ugyanakkor látható, hogy az orosz erők a stratégiai pontok elfoglalása után törekednek csak a komolyabb területszerzésre – amikor már felőrölték az ellenség erejét. Azt persze nem tudjuk, hogy ez egy előre kigondolt stratégia, vagy csak a vártnál nagyobb ellenállás okán alakult így, mindenesetre most úgy tűnik, hogy az orosz egységek a korábbi kissé szervezetlennek tűnő támadásokat egy sorba fűzve, most már egy egyetemes stratégia mentén működnek.

Számunkra most az a nagy kérdés, hogy Odessza következik, vagy inkább az északabbra eső nyugati területeket célozzák az orosz erők. Elsőre Odessza támadása lenne logikusabb, hiszen onnan is érkezhet utánpótlás, de – a korábbi hírek szerint – Voznyeszenszk támadásával megszűnt a közvetlen vasúti kapcsolat Odessza és Kijev, Dnyipro, valamint Zaporizzsje irányába, míg az északabbra fekvő nyugat-kelet irányú vonalakat még tartják az ukrán erők.

Sajnos azt kell mondanunk, hogy Nyugat-Ukrajnában egyre több hasonló eset várható, mint a Lviv melletti katonai repülőtér támadása…

Ajánlott Cikkek