Épített örökség Felvidék Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Nagykövesd vára: építése ideje a múlt ködébe vész, rombolása nem…

„Noha már éhségsztrájkoltak is érte a polgármesterek, csak nem akar megnyílni a Pácin-Nagykövesd közötti határátkelőhely. Nagykövesd vára így, bár csak néhány nyíllövésnyire van a pácini Mánócy-kastélytól, hosszú kerülő úton közelíthető meg továbbra is. Hajdan, amikor még mindkettő a bodrogközi lakosságot védte, a közös ellenség nyílegyenes úton vehette ostrom alá mindkettőt. Azóta sokat változott a világ, csak a rom, meg a református templom áll rendületlenül a nagykövesdi várdombon” – írta az Észak-Magyarország 1994. július 23.-án.

Borítóképen: A nagykövesdi vár a faluval

Nos, vagy az éhségsztrájk, vagy az illetékesek egyszeriben maguktól meghozott észszerű döntése van a dolog mögött, de végül 1995-ben megnyílt a határátkelő, így pedig sokkal könnyebben elérhető a nagykövesdi vár, de magával a várral eleddig nem sok minden történt…

Pácini várkastély

Ha teszünk egy túrát arrafelé, érdemes megállni, mielőtt Nagykövesdre érnénk, álljunk meg Pácinban, mert itt bizony olyan szépségben lehet részünk, amit Bodrogköz egyik legszebb műemlékeként emlegetnek. Igen, ez a Pácini várkastély, melyet 1581-ben Mágócsy András nemes úr építtetett fel, miután feleségül vette a gazdag Alaghy Juditot.

Korabeli feljegyzések szerint Mágócsy András nem sokáig élvezhette az újonnan emelt kastély kényelmét, mivel egyik bosszúszomjas inasa 1586-ban megmérgezte. Özvegye már a következő esztendőben feleségül ment Rákóczi Zsigmondhoz. 1590-től ismét a Rákóczi-családdal birtokjogi pereskedésbe bocsátkozó Alaghy család szerezte meg, közülük a korabeli adatok szerint Ferenc úr lakott benne.

Pácin, várkastély

A kuruc-labanc harcok során a vár erősen megrongálódott, de szerencsére később Sennyei István nemes úr rendbe hozatta a háborús pusztítások nyomait, majd a XIX. században romantikus stílusban átépítették.

Az évszázados falak között a Bodrogközi Kastélymúzeum kiállításait nézhetjük meg.

Ha a megálló után tovább haladunk, akkor érünk el a határhoz, ami nem egy nagy különlegesség – nem is igazán érthető, miért kellett ezzel annyit késni… -, egy hídon áthaladva közeledünk Nagykövesd felé:

A Karcsa hídjának túloldalán az egy másik ország…

Nagykövesd innen van akár még 3 kilométerre is… De a lényeg, hogy személyautóval eljuthatunk oda ezen az útvonalon, de csakis 3,5 tonnáig, ugyanis csak eddig a súlyig engedélyezett itt a közlekedés.

A települést 1283-ban említi először oklevél, ekkor a Rátold nembeli Mátyás birtoka volt. 1287-től a Baksa nemzetségé. A falu a 14. században a Baksa nembeli Soós és Szerdahelyi családok birtoka. Nagykövesd néven 1358-ban említik először.

Várának építését homály fedi, annyi biztos, hogy írásosan először 1323-ban említik. A várat a 15. század közepén, 1451-ben Giskra hadai foglalták el, majd 1459-ben Mátyás király serege visszafoglalta. Ettől kezdve a 16. század elejéig a Pálócziaké volt, majd 1504-ben a Perényiek szerezték meg. 1556-ban a Szapolyai János pártján álló Némethy Ferenc foglalta el, majd 1588-ban Telekessy Imre felsőmagyarországi főkapitány, Ferdinánd király híve ostrommal vette be.

A nagykövesdi vár rekonstruált rajza Soós Elemér ny. honvédezredestől – 1905 körül

Az 1500-as évek végén kisebb megszakításokkal újból a Baksa nemzetségbelieké lett, és az övék is maradt 1672-ig, amikor a birtokos Soós György belekeveredett a Wesselényi-féle összeesküvésbe. 1673-ban a várat Cobb tábornok császári csapatai felgyújtották és elhagyták. Falai a 18. század első felében még jobbára épek voltak, de kövei egy részét később a Szirmay-Fischer család kastélya és a római katolikus templom építésénél elhordták.

Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen

Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen, egyes magyar nyelvű forrásokban Kobb Farkas, másként Cobb vagy Kopp (Bitburg vagy Niederweis, akkori Luxemburgi Hercegség, Német-római Birodalom, 1610 – 1679) német katonatiszt, Habsburg német-római császári ezredes, táborszernagy.

1677-ben Cobb Wesselényi ellen megindulva, átkelt a Tiszán, de tapasztalva, hogy a zsoldjában lévő magyarok mind sűrűbben szöknek el, hadait visszavonta, csupán Barkóczyt és Collaltót hagyta hátra a Tisza-vonal védelmére. Időközben a francia külügyi politika, Teleki Mihály erdélyi magatartása és a mind komolyabb méreteket öltő magyarországi elégedetlenség hatására a bécsi udvar a békülékenyebb politika felé hajlott. E fordulat első ténye volt, hogy még 1677-ben visszahívták a „véreskezű” Cobb tábornokot Kassáról, és a helyébe emberségesebb utasításokkal Wrbna grófot küldték ki főkapitányul.

Neve átkos emlékezetű maradt; együtt emlegetik Spork, Spankau és Caraffa nevével.

A 18. század végén Vályi András így ír a településről:

„Nagy Kövesd. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszik Kis Kövesdnek szomszédságában, határja két nyomásbéli, mindent meg terem, szőlő hegye középszerű bort terem, erdeje kevés, egyéb minéműségei mint Kis Kövesdé. E’ helység felett vagyon egy meredek kemény kősziklán épűlt Vár, mellyben egy 4 szegletre ki faragott kő kút van, de mivel kövekkel teli van hányva haszon vehetetlen, piatzok Újhelyen van.”

Nem tudjuk, hogy azóta volt, vagy sem feltárás a várban és környékén, mindenesetre tavaly, május első hetében kezdődött meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a lévai Barsi Múzeum közös ásatása a Kassai kerületben fekvő nagykövesdi középkori várban.

A cél, hogy a tavaszi szezonban a lehető legjobban megismerjék a belső vár alaprajzát, kiépítését és rétegviszonyait. A külső várban kisebb felületű kutatást terveznek a várfal megismerésére, illetve az esetleges gazdasági építmények felderítésére.

Az omladékrétegből gazdag középkori emlékanyag került elő. A külső vár területén és a váralján talajradaros méréseket folytattak, melyek során a felszínen nem látható falmaradványok is előbukkantak.

Így talán egyszer jobban megismerhetjük a vár valódi kialakítását, hiszen a cikkben közölt képtől akár erősen eltérő is lehetett megjelenése.

Ajánlott Cikkek