Vélemény Vélemény-cikkeink

NATO-tagság nincs, gáz van – jó pénzért…

Van az úgy, hogy egy ország „elfocizza magát” a nemzetközi játszmában. Ukrajna pontosan ilyen. Gondoljunk bele; vannak ásványkincseik, tengeri kijáratuk, nehéziparuk, nyilván van szellemi kapacitás is. Csakhogy úgy akarnak nyugati irányt venni, hogy nem veszik észre, nincsenek abban a helyzetben, hogy olyan fekete-fehér módon lássák a világot, és úgy működjenek benne, mint a Nyugat. Bár sokáig már ők sem tudják tartani magukat ehhez…

Borítóképen: Ukrajna zászlaja címerrel (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Sangjinhwa, licenc: CC0 1.0)

Mi indította el a bevezetőben leírt gondolatot? Az az egyszerű tény, hogy a felsorolt készségek mellett a legnagyobb gazdasági erőt az jelenti (helyesebben jelentené…), hogy Ukrajna kapocs lehetne Kelet és Nyugat között.

És mi történik?

Aki csak tudja, igyekszik elkerülni Ukrajnát; befektetők, gázvezetékek, repülőjáratok, a lakosság munkaképes korú tagjai pedig azon igyekeznek, hogy tőlük nyugatabbra vállaljanak munkát! És mindez miért? Mert az ukrán vezetés abban a téveszmében él, hogy választania kell Kelet és Nyugat, azaz Oroszország és az Európai Unió, NATO között.

Vajon miért nem képes arra Ukrajna, hogy azonos időben jó kapcsolatot ápoljon Oroszországgal és az Európai Unióval. Nem, Ukrajna vagy Oroszország akar lenni éppen, vagy az Európai Unió tagja! Nincs egyetlen reálpolitikus sem abban az országban, aki felismeri végre, hogy olyan komparatív előnyökkel bír a terület, ami gazdagságot jelent?

Helyette m van? Szegénység, drágaság, hadiadó, háborús pszichózis… És mindez csupán egyetlen okból; nem teljesítik a minszki szerződésben vállalt kötelezettségeiket!

Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok rengeteg támogatást ad fegyverrel, segélyekkel, az IMF és a Világbank hiteleivel, de nincs, aki észrevegye, hogy mindez aprópénz ahhoz képest, amit a fent leírt adottságok kihasználásával kereshetne Ukrajna.

Kimondjuk; Ukrajna problémáiért kizárólag az az Ukrajna felelős, amely – erős ellentétben a szuverenitásról harsogó politikai szólamokkal! – csakis függő helyzetben lévő államként tudja értelmezni önmagát!

Javasoljuk tanulmányozásra a magyar modellt, hiszen nálunk éppen ellentétes folyamatokat láthatunk. Nem fogjuk most sorra venni, hogy mindez miben nyilvánul meg (van ezer, meg ezer jele!), csak annyit mondunk;

Az Ukrajna által tervezett gázbeszerzések fele Magyarországról érkezik Ukrajnába, immár fizikai értelemben is, a tranzitdíjat pedig az a Magyarország szedi be, amelyet fő beszerzési forrásától Oroszországtól éppen Ukrajna választja el!

Ha Kijevben ennek jelentőségét nem fogják fel, nem sokáig lesz a „sohanemvolt” ország…

Ajánlott Cikkek