Magyarság Nagyjaink Történelem

Nem a szerencse napja augusztus 29. a magyarságnak

Nem szeretünk de meg kell emlékezni azokról a napokról is amikor a hadiszerencse elpártolt tőlünk.

borítókép : Székely Bertalan II. Lajos holttestének megtalálása

Az 1456 os diadal után A 250 000 főnyi oszmán hadsereg I. Szulejmán vezetése alatt 1521. augusztus 29-én, hét évtizeddel később végül elfoglalta a várost, nagy részét a földig rombolta, és teljes keresztény lakosságát Isztambulba deportálta. Ezzel hosszú időre az Oszmán Birodalom részévé tette (1521–1688, 1690–1717, 1738–1789, 1792–1867), és megnyitotta az utat Nyugat-Európa felé. Belgrádot a környező szandzsák székhelyévé tették, s új lakosok – törökök, örmények, görögök, raguzai kereskedők és mások – települtek be, így az elkövetkező 150 év békét és fellendülést hozott; távol a harcoktól az egyik legfontosabb hadi utánpótlási és kereskedelmi központtá építették ki. A város közel 100 000 lakosával Konstantinápoly után a második legnagyobb oszmán város volt Európában. A hódoltság rányomta bélyegét az építészetre, a mecsetek, fürdők és törökös stílusú házak sajátos hangulatot adtak a városnak. A szerbek 1594-ben kitört bánáti felkelését a törökök leverték, és az albániai születésű Szinán pasanagyvezír parancsára Szent Száva ereklyéit nyilvánosan felgyújtották a Vračar-fennsíkon; ennek emlékére később itt építették fel a Szent Száva-templomot. Megtorlásul a lázadásért, a város lakosságának legnagyobb részét deportálták Isztambulba.

mohácsi csata (törökül:Mohaç Muharebesi) 1526. augusztus 29-én zajlott le Mohács környékén a II. Lajos király vezette Magyar Királyság és az I. Szulejmán szultán vezette Oszmán Birodalom hadai között. A csata elsöprő oszmán győzelemmel zárult, emiatt a későbbi történetírásunk úgy emlegette mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”. A magyar hadtörténelem egyik legtöbbet emlegetett ütközete. A vereség okai és jelentősége a mai napig éles viták tárgya. Egyesek szerint a vereség okai a széthúzó magyar nemesség és Szapolyai János, a későbbi I. János király szándékos késlekedése, míg mások szerint azon körülmények között az akkori világ legnagyobb haderejével rendelkező Oszmán Birodalommal szemben esélye sem lett volna a győzelemre egyetlen európai államalakulatnak, így Magyarországnak sem.

1532 – Kőszeg ostroma véget ér. A török hadsereg sikertelen ostrom után elvonul Kőszeg vára alól. – GYŐZELEM

1541 augusztus 29.én– I. Szulejmán (Szoliman) szultán hadsereggel érkezik Buda alá, fogságba veti Török Bálintot. A török katonaság csellel elfoglalja Buda várát.

1602 augusztus 29. én– A tizenöt éves háború során Jemisdzsi Hasszán nagyvezír visszafoglalja a császáriaktól Székesfehérvárt.

1660 – augusztus 29. én  Nagyvárad török kézre kerül.

Tisztelet a honvédő harcokban elesett hősöknek!

Ajánlott Cikkek