Nem Gizike Gőzeke – Gépesített mezőgazdaság kezdetei Magyarországon
A 19. század végén egy forradalmi találmány érkezett meg Magyarországra, amely gyökeresen megváltoztatta a mezőgazdasági munkát: az angol Fowler cég által gyártott kétgépes gőzlokomotívek. Az első bemutatót 1870-ben tartották a béllyei uradalomban, ami akkoriban még Baranya megyéhez tartozott. Európa szerte és hazánkban is a Fowler gépek uralták a piacot, a kétgépes gőzszántási rendszer pedig hamarosan a legelterjedtebbé vált.
A mezőgazdasági gőzgépek lenyűgöző fejlődésen mentek keresztül az évszázad utolsó negyedében. Az egyik legmeghatározóbb innováció a kéthengeres, compound rendszer bevezetése volt, amely egyenletesebb működést biztosított a gépek számára. Ezt a technológiát a Fowler cég alkalmazta először.
Páll Andor – gépészmérnök, felsőipariskolai tanár – száz esztendővel ezelőtt a kétgépes rendszert így jellemezte:
„A kétgépes rendszer munkamódja abban áll, hogy a fölszántandó tábla két oldalán felállítjuk a két lokomotívot egymással szemben
és a két gép a rajtuk lévő egy-egy sodronykötéldob által fölváltva maga felé, vontatja a 3-7 vasú eketestet. A garnitúra mindössze két gépből ésaz ekéből áll, semmiféle más alkatrészreszükség nincs. A gépek időnként a szántási sáv kétszeresével előre haladnak, mégpedig mindig az a gép, amelyik éppen nem húzza az ekét, tehát kötele laza.A szántás folyamatos, a barázda végén az eke átbillentése 1-2 perczes időtigényel, más szünet nincs. Egyszerre csakegy gép dolgozik, amelyik éppen az ekétmaga felé húzza, a másik addig szünetel, mely idő alatt kenni, javítani, szóval kezelni lehet a gépet, esetleg előrevontatni. Miután az erőgép az ekére itt közvetlenül hat, mert a dolgozó gép állandóan magafelé húzza az ekét, a horgonycsigákonfellépő káros ellenállások nem csökkentik a sodronykötélen átvitt munkaképességét az erőgépnek. Ezen rendszer tökéletesebb,mint bármely más gőzeke berendezés és az összes rendszerek közt technikailag aleghelyesebb és legnagyobb hatásfokkaldolgozik, mert a gépeknek az egész munkaképessége a hasznos ellenállások legyőzésére fordítatik.”
A gőzlokomotívek terjedése azonban lassú volt a magas beszerzési költségek és a nagy táblák szükségessége miatt. A Fowler cég 1888-ban Budapesten nyitotta meg első vezérképviseletét, elősegítve ezzel a gépek értékesítését és a garanciális szolgáltatásokat. A különféle teljesítményű gépek ellenére, 1910-re a Kárpát-medencében már 350 kétlokomotívos egységgel szántottak.
A Ganz Danubius Gépgyár úttörő szerepet vállalt a kétgépes gőzszántógépek gyártásában Magyarországon, ahol a Fowler lokomotívok szolgáltak mintaként. 1904-ben elkészítették az első szántókészletet, és a siker nyomán továbbiak következtek. A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára saját konstrukciójú gőzekéket dobott piacra, melyek 10 LE-s teljesítménnyel és 12 atmoszféra engedélyezett gőznyomással rendelkeztek.
Az 1930-as években, bár még közel 400 kétgépes gőzekét tartottak számon, a gőzgépek kora leáldozóban volt, helyüket a modern traktorok vették át. Az 1940-es években már csak néhány nagygazdaságban használták őket.
A Kárpát-medencében csak egyetlen Fowler gőzekekészlet maradt fenn, mely a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tulajdonában van, és a keszthelyi Georgikon Majormúzeumban tekinthető meg. Ezek a gépek évtizedeken át szolgálták a mezőgazdaságot, mígnem 1962-ben, egy békés megyei állami gazdaságban végeztek utoljára munkát.
Az 1910-ben Leedsben gyártott, majd Magdeburgban összeállított Fowler Z II típusú gőzlokomotíveket a múzeum tulajdonába kerülésük után restaurálták, és 1998-ban újra próbaszántásra használták őket, felidézve ezzel egy elmúlt korszak gépi nagyszerűségét.
Gőz Gyula munkái alapján
