Hírek

Németország: a farok csóválja a kutyát…

Az SPD, az FDP és a Zöldek által alakított új német vezetés bemutatta programját. Miért foglalkozunk ezzel? Mert Németország eddig is az az ország volt – az újraegyesítést, valamint a jóval későbbi Brexitet követően -, ami meghatározza az Európai Unió irányát, még akkor is, ha van egy úgynevezett Európai Bizottság, meg egy Európai Parmament, meg egy Franciaország, ami mostanság csak nyomokban emlékeztet valamikori önmagára. Apropó, Németország vajon mennyire tudott önazonos maradni? Mit hoz ezen a téren az új kormány a CDU16 éves kormányzása után? Megfejtésünk következik.

Borítókép: Az új főszereplők (forrás: Jens Schlueter/Getty Images)

A koalíciós szerződés főbb pontjait vesszük górcső alá, figyelve arra, hogy az egyes pontok honnan érkeznek, melyik párt programjának érvényesülési, hiszen ebből már összerakható az is, hogy a Németországban korántsem megszokott három-párti kormányzás milyen hangsúlyok mentén valósul meg.

Klímavédelem

A szén teljes kivezetését az energiapiacról igyekeznek minél előbb megvalósítani, lehetőleg már 2030-ig a korábban meghatározott 2038 helyett, a kormánykoalíció célja, hogy minél inkább növelje a zöld energiaforrások arányát az energiaellátásban.

Ez nem lesz egyszerű feladat, mert az atomerőművek bezárása óta a szén iránti kereslet erősen emelkedett, miután nem zökkenőmentes a szenes erőművek átállítása a gázalapú energiatermelésre. Igen ám, de közben az Északi Áramlat 2 engedélyezési eljárása felfüggesztésre került, így az átmenetinek tekintett gázerőművi termelés meglehetősen drága lett…

Van baj, nem kétséges, de a lényeg, hogy ez a pont a Zöldek akaratának érvényesülését mutatja, hiszen az eddigi cél a megújulók arányának 65%-ra való növelése volt, de most 80%-ot határoztak meg 2030-ig. Ez konzisztens, de a kérdés marad; mi lesz az energiabiztonsággal megfelelő tárolókapacitások nélkül?

K+F

A kutatás-fejlesztés GDP arányos 3,5%-ra növelése összefügg az előző ponttal, hiszen az ilyetén kiadások növelése céljaként – többek közt… – a klímasemleges állapot elérését jelölték meg.

Ez megint a Zöldek témája, de a „többek közt” kitétel a másik két koalíciós partner egyéb irányú törekvésire is utalhat, ugyanakkor az ő törekvéseik ebben a témában nem kerültek említésre.

Adósságfék

Az ún. Schuldenbremse, az adósságfék, ez a 2009-ben elfogadott és 2011. óta hatályos alkotmányos szabály, amely a GDP 0,35%-ban szabályozza az állam számára az évente felvehető új adósság felső határát, amit felülírt egy pár uniós akció, úgymint például a görög kötvények vásárlása (ami utóbb komoly nyereséget hozott…).

Ez kifejezetten az FDP (Német Szabaddemokrata Párt) programjának eleme, így nem kétség, hogy tőlük jön az ötlet, az ő akaratuk érvényesül ebben a témában.

Lakhatás

400 ezer új lakás építése. Ennek a negyedét közpénzből finanszírozzák majd, és ezzel párhuzamosan az albérletárak emelkedését akadályozó szabályozókat is kiterjesztik.

Ezek szerint 100 ezer lakást vállal az állam, de nem egészen világos, hogy mit értenek az albérletárak emelkedését akadályozó szabályozókon. Ha azt a módszert, amit Berlin választott, elég ellentmondásos ponthoz értünk, ugyanis Berlinben 2020 januárjában nem új szabályozás, hanem a bérleti díj befagyasztása lépett életbe; a döntéssel az előző nyári szinteken határozták meg a bérleti díjakat 2025-ig.

A részletek még nem ismertek, de ha marad egy-két évig a magas infláció, akkor az építők részéről csökken az aktivitás, a bérbeadók pedig könnyen csődhelyzetbe kerülhetnek (Európa nyugati felén nem az egyéni bérbeadás a jellemző, inkább az ipari méretű, többezres lakásszámmal rendelkező nagyvállalatok dominálnak), de a téma az SPD (Németország Szociáldemokrata Pártja), valamint a Baloldal (Dia Linke) sajátja, ugyanis 2019-ben Berlinben ők kezdeményezték a bérleti díjak befagyasztását.

Ugye szemet szúrt, hogy a Die Linke nem a koalíció része, mégis érvényesül akaratuk? Már amennyiben tényleg az árak befagyasztása a téma! Ellenkező esetben viszont az SPD szembe köpi magát (bocsánat, a választóit!), ha most hirtelen a piaci alapó albérleti díjak mellett teszi le voksát.

12 eurós minimális óradíj

Olaf Scholz és pártja (SPD) legfőbb választási ígérete. A téma felelőse megvan, a „program” végrehajtása egy rendelet, vagy törvény megalkotása és megszavazása, a kérdés csak annyi, hogy ehhez milyen szavazati arányok kellenek a Bundestag-ben, de nem gondoljuk, hogy kivitelezhetetlen.

Koronavírus

Válságstáb felállítása. Rendben, téma letudva; válságstáb, ez üzenet Merkelnek és pártjának, alapvetően komolytalan így önmagában, szükségességét a járványhelyzet határozza meg.

Választói korhatár

18 helyett 16 év. Érdekes, de ahogy halad az emberiség a fejlődés (avagy a visszafejlődés…) útján, az iskolai képzések hossza növekedik, a házasságkötések időben kitolódnak, a nők egyre idősebb korban szülnek, de a választói korhatárt mégis csökkenteni akarják.

Ez a három párt közös akarata, de leginkább a Zöldeké, akik pontosan tudják, hogy a lehető legkorábban kell bevonni a fiatalokat, hiszen minél fiatalabbak, annál könnyebb befolyás alá vonni őket, na meg a kutatások biztosan kiderítették, hogy három párt támogatói jelentősen fiatalabbak, mint a konzervatívokra szavazóké, így logikus, hogy erőltetik a témát.

Marihuána

Legális lesz az orvosi marihuána orvosi célra. Kamu! A pártok persze másképp adják elő, de a lényeg az, hogy ha már úgysem tudnak fellépni hatékonyan a drogozás ellen, legalább keressenek rajta! Egy tanulmány szerint az állami bevétel a legalizálással elérheti az akár 5 milliárd euró közeli összeget is.

A főbb témák tehát megvannak, és véleményünk szerint egy erősen balos, zöldeskés valami rajzolódik ki, ami annyit tesz, hogy a legkisebb párt irányítja a koalíciót, attól függetlenül, hogy ki adja a kancellárt…

Ajánlott Cikkek