Történelem Történelem Videók Világ

Nemzetközi nőnap

Mindenekelőtt sok-sok boldogságot kívánunk a Hölgyeknek, akik nélkül mi férfiak fabatkát sem érünk, akik elkísérnek minket utunkon, a legelejétől a legvégéig… Őket köszöntjük azon a napon, amival kapcsolatban van egy kissé furcsa érzésünk is, de ez közel sem a szeretve szeretett Hölgyek okán van, hanem ugye, az a fránya történelem…

Borítóképen: A virág több, mint egy kötelező ajándék, van amikor a szavaknál többet mond

Aki azt mondja, hogy nem kizárólag ezen az egy napon kell a Hölgyeket ünnepelni és tisztelni, igaza van, de azért a mi véleményünk mégiscsak az, hogy az a szál virág, az a pár kedves szó mindenképpen megilleti a Hölgyeket, legyen ez az ő napjuk, nem kétség; van kiket ünnepelnünk!

Ami pedig a történelmet illeti, hát bizony elég furcsa érzéseket vált ki bennünk, hogy a nemzetközi nőnap valamiért egyfajta balos áramlattal került be a köztudatba. Ez egy kicsit sem változtat a tényen, hogy mindenek előtt tiszteljük a Hölgyeket, de azért talán – mint tőlünk azt megszokhatta a kedves olvasó – nem árt egy kicsit ezt a történelmi hátteret bemutatni.

Reméljük, senki nem érzi ünneprontásnak!

A nemzetközi nőnap a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak.

A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt:

1857-ben New Yorkban negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért.

Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak.

A nemzetközi munkásmozgalom fejlődésével a nők emancipációjának kérdése is egyre inkább előtérbe került: 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van. Az 1889. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben.

1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot, február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.

A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközileg is nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot.

1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a.

Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg.

És ami talán a legfontosabb; a rendszerváltást követően a nőnap Magyarországon is elvesztette eredeti munkásmozgalmi hangulatát., és végre tényleg arról szól, amiről szólnia kell; a Hölgyekről!

Sok-sok boldogságot!

https://youtu.be/mCIuLawqZ7Q

Ajánlott Cikkek