Népcsoport? Nyelvjárás? A palócok

Örök vita tárgya, hogy egyes népcsoportok, avagy nyelvjárások csak azért alakultak ki, mert a zárt közösségekben a helyi kulturális gazdasági fejlődés kissé más irányt vett, és annak következményeként alakultak ki egyes nyelvjárások, vagy más hatások következménye egy-egy népcsoport létrejötte a történelmi Magyarországon. A vitát lefolytatják azok a tudós elmék, akik nálunk sokkal mélyebb ismeretekkel rendelkeznek, mi arra törekszünk, hogy bemutassuk ezeket a népcsoportokat.

Máris eldöntöttük a vitát? Nem, azzal, hogy a népcsoport kifejezésnél maradunk, csak egy oka van; ezt találjuk a legmegfelelőbb megnevezésnek szóhasználat szempontjából, szigorúan nyelvi és nem tudományos alapon.

Vágjunk is bele, hiszen a palócokról lesz szó, akik bizony eléggé meghatározó elemei a magyar kultúrtérnek, még akkor is, ha ma már meglehetősen különleges és jól megkülönböztethető nyelvjárását egyre kevesebben beszélik. Öröm viszont, hogy a médiában ma már – ellentétben a korábbi időszakok kissé erőszakos uniformizálási törekvéseivel! – palóc tájszólással is lehet érvényesülni.

Talán a legismertebbek Vályi István autós újságíró, vagy Reisz András, akik ugyan a médiában nem a „feketeöves” palóc nyelvjárást követik, de hangképzésükön érezni, hogy palóc környezetben nőttek fel, így a zárt „a”, az egyik – de nem egyedüli! – jellegzetesség megmaradt.

Nézzük meg, hogy hol keressük a palócokat!

Kell mondani, hogy a palócokat is kettévágja egy határ…? Nem tudjuk, de könnyen lehet, hogy annak idején nem csak a vasútvonalak (a Duna bal partján futó Budapest-Bécs vasútvonal volt az elsőszámú vonal Trianon előtt…), és a nyersanyag-lelőhelyek (90% feletti veszteség) elvétele voltak a fontosak, hanem az is, hogy egyes magyar népcsoportokat is szétszakítsanak? Ezt soha nem tudjuk meg, de érdemes idézni a A Via Nova – Új Út Somorjai Alapszervezete pár mondatát a palócokkal kapcsolatban:

„Képzeld el, hogy valaki azt mondja neked, hogy él egy nép, mintegy 20 000 km²-es területen, kb. 1-1,5 millió lélekszámmal. Ennek a népnek van saját:

• népviselete
• néptánca
• népmeséje
• gasztronómiája
• egyedi akcentusa, más szóval tájszólása
• egyedi észjárása („… a furfangos észjárásuk csak az Isten érti”)

Ennek ellenére (majdnem) senki nem tudja, hogy kik ők!  Manapság már többnyire ők maguk sem tudják, hogy ők azok, akik!”

Egy cikk arra kevés, hogy mindezt, amit itt felsorolnak, bemutassuk, ugyanakkor a palócok eredetéről alkotott elképzeléseket bemutatjuk, amiből kiderül, hogy nem véletlen, ha maguk a palócok sem tudják pontosan valójában kik is ők. Márpedig ennek egy igen fontos eleme a „honnan jöttünk?” kérdés megválaszolása. Nos az idők során ilyen magyarázatok születtek az eredetre:

– A palócok a kabarok utódai:

Az Anonymus által kunnak nevezett kabar vezérek többségének szállásterülete északon volt. A palócok ősei a honfoglalás idején a magyar törzsekkel együtt érkeztek és települtek meg a Kárpát-medencében. A Hont, Nógrád, Gömör-Kishont, Borsod, Bükk-vidéken, Hevesben a Tarna-Zagyva felső völgyszakaszainak első foglalói között viszont nem találjuk a kabar eredetű nemzetségeket. Ezzel szemben megtalálhatók a Bodrogközben, Csallóközben, Fejér megyében, a Mezőföldön, Baranya és Torontál kisebb körzeteiben.

– A palóc népcsoport magja polovec-kun eredetű:

E szerint a honfoglalás után 200-300 évvel, de mindenképp a tatárjárást megelőzően érkeztek a Kárpát-medencébe 1100-1200 között. A főként rabságba, fogságba esett kun csoportok a nyugati, északi gyepűk mellé kerültek a várispánságok és az egyházi központok uradalmaiba.

– Avar, székely, kazár töredékek leszármazottai:

Bakó Ferenc: a Palócok című, 1989-ben megjelent négykötetes monográfia szerzője szentelt különösen nagy figyelmet a palócokat a honfoglalás előtti népektől eredeztető nézeteknek. A „palóc herceg” mondai alakja és a göcseji nép eredethagyománya, az avar temetők és az avar eredetűnek mondott helynevek mind ezt sugallják.

– A palócok egyeredetűek a magyarokkal:

Szeder Fábián, aki a palócság kultúrájának és nyelvének első részletes leírója volt a 19. század elején, szerint viszont a palóc nemzetség egy eredetű a magyarokkal.

1048-1223-ig Délkelet-Európa legnagyobb nomád népét a kunok jelentették, akiket a szláv források polovecnek neveztek. Ezzel a névvel foglalták össze a velük szövetséges, illetve a hasonló életformát folytató népeket. A palócok egésze tehát nem eltérő a magyaroktól, de a közéjük települt török elemek asszimilációja külön színezetet, s nevet adott nekik.

– Honfoglaló magyarok és szlávok keverékei:

A palócok eredetét kutató genetikai vizsgálat azt mutatta, hogy az északabbra élő szlávokkal bizonyos fokú rokonság feltételezhető. Viszont ez az eredmény megkérdőjelezhető, mivel a genetikai minták alapjául szolgáló falvak 1700 és 1715 között újratelepített falvak voltak, így a mintát adó emberek csak az 1700-as évek után beköltözött jövevény családok leszármazottai, akiknek igazi palóc eredete kétséges. A régi törzsökös lakosság ugyanis a Jászság és a Délvidék irányába vándorolt és beleolvadt az ott élő jászokba, magyarokba.

Dr. Obrusánszky Borbála – történész, néprajzkutató, orientalista, nagykövet -, aki szintén palóc, a téma jó ismerője, kutatója, így határozza meg a palócság eredetét:

Ahogy jeleztük; mi nem fogunk dönteni a kérdésben, még akkor sem, ha számunkra vannak kedvesebb és egyáltalán nem kedves verziók is, ugyanakkor el kell mondani, hogy Palócföld azon ritka területek egyike a történelmi Magyarországon belül, ahol kimutathatóan mindig a magyarság volt a meghatározó – sőt a kései betelepítések előtt egyeduralkodó.

Fontosnak tartjuk, hogy ha a palócokról van szó, megemlíteni Mikszáth Kálmánt. Ő az, aki úgy igazán behozta a köztudatba a palócság létét, hiszen ő is ezen a területen Mikszáthfalván (Szklabonya), és irodalmi műveiben is fontos szerepet játszanak a palóc témák. Különösen a Jó Palócok című munkája, ami 15 rövid történet, melyet az író gyermekkorában, a palócoktól hallott.

Cikkünkbe ennyi fért bele, rengeteg minden kimaradt, de talán a felszínkapargatásával felkeltettük az olvasó érdeklődését a téma iránt. Ezen a ponton jelezzük, hogy sorozatunk következő részében a sokak által szinte egyáltalán nem ismert barkókkal foglalkozunk majd, hiszen őket korábban „hozzácsapták” a palócokhoz, és vannak is közös jellemzőik, de mégis egy másik népcsoport!