Nobel-díj: Lehet eggyel több?
Ernest Lawrence-t 1939-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Méghozzá a ciklotronért, melynek feltalálásáért és alkalmazásai területén végzet munkájáért kapott. Miért kellett ilyen hosszasan taglalni a kitüntetés okát? Nos, mert az bizony egy magyar találmány…
Borítóképen: Szilárd Leó és Ernest Lawrence
És ez nem egy légből kapott állítás! Lawrence-t negyedévvel megelőzve ugyanis Szilárd Leó már szabadalmaztatta a ciklotron elvét!
A magyar szakirodalmon kívül azonban nem találjuk nyomát a találmánnyal kapcsolatban Szilárd nevét… Nem újkeletű dolog, hogy az egyes díjak kiosztásánál nem mindig a valóban díjazandó kapott Nobel-díjat, de akárhogy is nézzük a díj indoklása minimum sántít…
A történet nem csak azért érdekes, mert egy amerikai kapta a magyar géniusz helyett a díjat, hanem azért is, mert aztán amikor Lawrence a ciklotronnal dolgozni kezdett, magyar segítségért folyamodott Tóbiás Károly nyugalmazott Beszkárt vezérigazgató-helyettes Kornél fia személyében, aki orvoskutató volt.
A ciklotron olyan részecskegyorsító, amelyben töltött részecskék (például protonok, ionok) mágneses tér hatására spirális pályán haladnak belülről kifelé. Minden egyes körbefordulás során a váltóáram elektromos tere kétszer gyorsít a részecskén, egyre nagyobb sugarú körpályára juttatva azt.
Az Erdélyi Szemle 1940. 3.-4. száma így számol be Tóbiás Kornélról:
„A fiatal Tóbiás Kornél a budapesti Műegyetem elektromérnöki szakosztályán négy éven át elért kitűnő tanulmányi eredményei alapján a magyar ösztöndíj-tanács javaslatára az amerikai felsőoktatási intézettől kapott ösztöndíjat, hogy a kaliforniai egyetemen, amely Berkeleyben, San Franciskóval szemben van, egy évben át tanulmányokat végezhessen.
…
Tóbiás Kornél érdekes módon került Lawrence professzor laboratóriumába. A világ minden részéből jelentkeztek a professzornál fizikusok, sőt egyetemi tanárok is, hogy Lawrence mellett dolgozhassanak. Amikor Tóbiás Kornél, ezt tudva, tehát kevés reménnyel, felkereste Lawrence-ot, megmutatta a professzornak a budapesti egyetemen nyert bizonyítványát. – Ilyen magas kiképzés van Budapesten? — csodálkozott Lawrence és nyomban karonfogta a fiatal magyar elektromérnököt és bevitte a laboratóriumába.”
Érdekes, hogy Lawrence-nek elég volt, hogy Tóbiás Kornél magyar, és a budapesti egyetemen végzett, máris befogadta csapatába…
Ez egyrészt azt mutatja, hogy akkoriban a magyarországi képzés igen magas szintű volt – és ezt legalább tudós-berkekben elismerték! -, de azt is, hogy Lawrence tudhatta; a magyarokról valami olyat tanulhat, amire önmagától nem képes…
Jogos a kérdés; Véletlen volt ez az eset? Nem, biztosan nem ugyanis…
A második világháború idején Lawrence nagy hévvel vett részt az atomfegyver kifejlesztésében, Rad Lab nevű laboratóriuma a kutatás egyik fő központja volt. Ő vezette be J. Robert Oppenheimert abba a kutatási programba, amelyet Manhattan terv néven ismerünk, és amely végül elvezetett az atombomba elkészítéséhez.
És akkor abban részt vett Szilárd, Teller és a többi magyar UFO – ahogy a szintén résztvevő Enrico Fermi olasz tudós nevezte őket.
