Nomen est omen: a Csepel árulkodó nevei
„A három évesérv keretében a motorkerékpárokgyártása Magyarországon soha nem tapasztalt arányokat ért el. Á. W. M. üzem termelését úgy fokozták, hogy ma már havonta 800 motorkerékpár hagyja el a csepeli gyár kapuját” – írta a Képes Világ 1948. október 17.-én megjelent száma.
Borítóképen: A magyar ipar büszkesége, az új 125 kcm-es Csepel motorkerékpár – 1951
Tekintsünk el attól, hogy a bevezetőben említett darabszám valószínűleg túlzás, ugyanis – tudva azt, hogy az 1948-ban bemutatott Csepel 100/48 típust 3 évig gyártották – a havi 800-as darabszám mellett cirka 30.000 ilyen motort kellett volna gyártani, de a források szinte egyöntetűen állítják, hogy a típus teljes darabszáma 10.000 körül lehetett.
“A Csepel motor egymás után szerez világsikereket” (1949, 03:30-tól):
De ne vegyük el az akkori dolgozók érdemét, ez így is nagy eredmény volt, és a motorkerékpárokra igen nagy szükség is volt!
Ezt mutatja, hogy már 1948-ban – a Nehézipari Központ (NIK) égisze alatt – egy elég komoly bemutatótermet és szervízt is létrehoztak a Bajcsy Zsilinszky út 59. szám alatt!
Érdekesség, hogy az egykori NIK bolt ma is bemutatóteremként funkcionál, csak éppen most biztonságtechnikai felszerelésekkel foglalkoznak.
De vissza a motorokhoz! Helyesebben az idézett mondathoz, ugyanis talán sokak számára nem ismerős az Á. W. M. gyártói megjelölés. Az egykori Weiss Manfréd Acél- és Fémművek – ami a szebbnél szebb WM logós motorokat készítette – utódjáról van szó, ami 1948-ban bár államosították, de hivatalos nevében még utalt a korábbi tulajdonosokra, hiszen WM Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalat nevet kapta, de ebből még nem következik automatikusan az Á. W. M. rövidítés.
Nos, az a bizonyos „A” nem más, mint állami, ugyanis a WM-et már 1946-tól állami felügyelet alá vonták, de még ment a huzavona a tulajdonosokkal, ugyanis sok gépet, berendezést, és egyebeket Ausztriába menekítettek, így pedig volt alkualapjuk arra, hogy az Ausztriában lévő vagyontárgyak hazahozataláért cserébe kérjenek valamit
A vége pedig az lett, hogy aztán távozniuk kellett, az Á. W. M. rövidítést pedig 1950-ben felváltotta az R. M. M. rövidítés, ami annyit tesz, hogy Rákosi Mátyás Művek…
Ezek után tehát, ha nem volt rendben valami a Csepel motorkerékpárral, akkor a Rákosi Mátyás Műveket szidhatta az ember – azaz nem szidhatta, de ez egy másik történet… A gyár 1956 vette fel a Csepel Vas- és Fémművek nevet, ami nem azonos az 1949. évi november hó 3. napján 322/16/1949. szám alatt hozott határozattal létrehozott Csepel Autógyár Nemzeti Vállalattal…
Ez már az R. M. M. korszaka, 1952:
