Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Olasz kávé? Igen, olasz, de teremtője a magyar Illy Ferenc!

Sokan nem tudják, de az, amit ma olasz kávéként ismerünk, egyáltalán nem olasz találmány. Mi lenne más? Magyar.

Borítóképen: Az Illy vállalat logója (forrás: wikimedia, szerző: Illy, licenc: közkincs) A kép illusztráció

Illy Ferenc 1892. október édesapja, Illy János magyar nemzetiségű asztalos volt, édesanyja, Rössler Aloisia német nemzetiségű. Temesváron nőtt fel, a helyi józsefvárosi katolikus templomban keresztelték meg. A Temesvári Piarista Gimnáziumban végezte az általános iskolát, 1904-ben fejezte be a szakiskolát.

22 évesen besorozták az osztrák–magyar hadseregbe, 1914-től harcolt az első világháború több frontján, többek között a kraśniki és az isonzói csatában.

A háború után Triesztben maradt, ahol megnősült: feleségül vette a német–ír gyökerekkel rendelkező olasz zongoratanárnőt, Vittoriát, akinek tőle két gyermeke született: Ernesto és Hedda.

A háborús évek bizony kemény megpróbáltatások elé állították Illyt, de Triesztben, a még mindig virágzó kikötővárosban megtalálta útját, ami végül a világhírig vezette vállalkozását.

1920 nem Magyarország éve volt… Trianon után jött a rapallói egyezmény, melyben az Olasz Királyság és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) képviselői, a volt Osztrák–Magyar Monarchiától elragadott Osztrák Tengermellék, a történelmi Venezia Giulia (Julisch Venetien) tartomány adriai területeinek, Dalmáciának és az 1918-ig a magyar koronához tartozó Fiume város területének felosztásáról, az olasz-jugoszláv államhatár megállapításáról.

Illy Ferenc, 1930 (forrás: wikimedia, szerző: imeretlen, licenc: közkincs)

Trieszt ekkor került a világháború után hivatalosan is olasz fennhatóság alá, de szerencsére a város és a kereskedelem nem szűnt meg, az olasz fennhatóság alatt pedig minden bizonnyal jobban fejlődött, mintha a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került volna.

Így lett tehát olasz az a kávé, amit olasznak ismerünk, de a politikán kívül ehhez éppen az olaszoknak volt a legkevesebb köze.

Illy előbb kakaó- és kávékereskedéssel, -pörköléssel foglalkozó cégeknél dolgozott. Innen eredt az ötlete:

Feltalálta a frissen pörkölt kávé vákuum (légmentes) csomagolást, amire speciális fémdobozokat használt.

Így a kávét nem a kliens előtt kellett pörkölni, az ily módon csomagolt (pressurization) kávé hosszabb távon megőrizte aromáját és illatát. Illy Ferenc módszerének titka az volt, hogy nagy nyomás alatt a kávéban levő oxigént nitrogénnel helyettesítette, így a frissen pörkölt kávé eredeti állapotában konzerválódott, ui. az aromák nem oxidálódtak.

1933-ban Illy megalapította az Illycaffèt, majd 1935-ben Illetta névvel levédte találmányát, a világ első automata eszpresszó kávégépét, amely egy forró gőzzel működő kávéautomata volt.

Egy 1935-ben gyártott Iletta 2015-ben Milánóban az expón kiállítva (forrás: wikimedia, szerző: Blackcat. licenc: CC BY-SA 4.0)

Az Illetta a mai korszerű presszógépek elődjének tekinthető, mellyel a méltán híres olasz presszókávét készítik. A mai napig is harmadik generációs leszármazottainak kezében van az Illy cég. 1956-ban az olaszországi Triesztben hunyt el.

Ajánlott Cikkek