Önhordó karosszéria? Meglepődünk? Magyar találmány!

Nem gondoljuk, hogy sokan tudják mi volt az a Metallo Karosszériagyár Rt., pedig a cég tulajdonosa és vezetője, Piltzer György olyan szabadalmak birtokosa volt, melyek a világon elsőként alkosson meg olyan gépjárműveket, melyek nem fa, hanem lemez vázzal készülnek, így sokkal tartósabbak, és persze merevebb szerkezetűek legyenek!
Borítóképen: Egy Packard Metallo karosszériával
Hogy is volt ez? Nos, ehhez magát Piltzer Györgyöt idézzük 1931 márciusából, amikor a 14.-én megjelenő Vállalkozók lapjában ígyírt:
„Az első tökéletlen próbálkozások, amilyenek a régi Fordokon is voltak, nem hoztak konstrukció megoldást, ennek következtében nem váltak be és a közönség nagyon találóan „zörgő pléhmadaraknak” keresztelte el őket. Ezek nagy tömeggyártásban előállított sajtolt teknők voltak, minden belső szerkezet nélkül, melyeket csak a megsajtolt lemezek tettek merevvé, azonban a legkisebb elhúzódáskor már repedtek és a fellépő nagy igénybevételnél nem mutattak fel kellő ellentállást.”
Figyeljünk oda, a Ford már akkoriban is nagynak számított, nem is kérdés, de Piltzer már sokkal korábban tudta, hogyan kell lemezkarosszériás járművet építeni, úgy, hogy az sokkal jobb tulajdonságokkal bírjon, mint a fakarosszéria!

„A Metallo-karosszéria forradalmi újítás az automobil felépítmény történetében és nemcsak praktikusság, tartósság és a konstrukció stílszerűsége szempontjából érdemlik meg a velük való foglalkozást, hanem, mert az eddigi rendszerektől teljesen eltérően mintegy technikai folytatása és befejezése a legnagyobb esprit-vel (szellemességgel – a szerk.) megépült gépnek, az automobil-alváznak.” – az Autó 1929 április 1.-i számából.
Íme egy kép a szabadalomból, és azonnal kiderül, hogy nem csak a lemez váz-szerkezet feltalálása volt ez, hanem az önhordó karosszéria felé vezető út első, igen fontos lépcsőfoka is!

Jó látható, hogy ezek a lemez-kialakítások – bár még alvázra szerelték – igencsak hasonlítanak a mai önhordó karosszériás autók fenéklemez kialakítására
„Ezek a karosszériák tudvalévően teljesen acéllemezbőlkészülnek, amelyeket üreges L-keresztmetszetű rámák tartanak össze. A főtartók és a szerszámládáknak kiképzett kereszttartók a beegészített felmenő oszlopokkal egy darabból álló homogén testet adnak” – olvasható szintén az Autó 1929 április 1.-i számában.
Bár akkoriban nem volt ismert az önhordó karosszéria, a cikk írója voltaképpen akár az önhordó szerkezettel kapcsolatban is leírhatta volna szóról szóra ezeket a mondatokat!
„A kereszttantók, a felmenő oszlopok s az azokat összekötő lemezek teljesen kizárják az így megépített karosszéria elhúzódását, sőt az alapul szolgáló keret a legnagyobb mértékben merevíti meg magát az automobilalvázat is. A konstruktőr ennél a karosszéria megoldásnál ideális súlypontelosztást adhat a gépnek, aminek praktikus voltát hangsúlyozni azt hisszük, tökéletesen felesleges.”
Nos, a gondolatok, melyek magából a konstrukcióból következnek, nem ismerősek? Még manapság is, amikor bemutatják egy típus újabb szériáját, az első mondatok között van, hogy mennyivel nőtt a karosszéria merevsége, és persze van még egy másik központi téma is:
„Nagy ellentállóképessége különösen érvényesül ennél a karosszériánál baleseteknél. A legerősebb összeütközéseknél sem roncsolódnak össze egyes részei s így a bent ülők életbiztonságát határozottan növeli.”
Igen, a biztonság ma éppen ugyanúgy fontos, mint akkoriban volt, „csak” közben megérkezett azautóiparba Barényi Béla, és ezen a téren forradalmat csinált!
De vissza Piltzer Györgyhöz! 1927-ben a Metallo államsegélyért folyamodott – akkoriban nem volt éppen nagy tőkeerő a magyarországi vállalatoknál… -, és bár azt nem tudjuk, hogy a segélyt megkapta vagy nem, de azt a pályázati anyagból tudjuk, hogy hogy másfél év alatt 115 darab “nyitott és csukott karosszéria”, valamint 3 db tehergépkocsi-felépítmény készült az üzemben, ahol 73 munkás, 7 tanonc és 3 hivatalnok dolgozott.
Referenciaként említették a MÁG-t, a Magyar Fiat Automobil Rt-t és az OM-importőr Kellner Alfréd Automobil Kereskedelmi Részvénytársaságot.
De ezeken kívül is voltak típusok, melyeket karosszált a Metallo! Itt van mindjárt példának ketőő más típus:


Nem gondoljuk, hogy kellene több bizonyíték arra, hogy Piltzer György milyen világelső technológiát alkotott, és azt sem gondoljuk, hogy nagy titkot árulunk el vele, ha elmondjuk, hogy a céget 1949 végén államosították, a Metallo helyén az V. számú Autójavító Vállalat működött.
De nézzük, hogy mit írt maga a feltaláló a találmányáról, amikor összefoglalta annak tulajdonságait:
- Szilárd, merev, építési mód, tökéletes kötésével az egyes alkatelemeknek s ezáltal mentesek elvetemedésektől, elhuzódásoktól, zajtalanok s ezen zajtalanságot még hosszú idő után is megtartják.
- A merev építési mód következtében mentesek lévén az elhúzódástól, az ajtók, ablakok nem szorulnak oly gyorsan javításra, mint fa karosszériáknál és ugyanezen okból kifolyólag a lakkozások is sokkal tartósabbak, mert hiszen a lakkozás többnyire a karosszéria elhúzódása következtében pereg le.
- Sokkal nagyobb életbiztonságú, mivel az acélkarosszéria sokkal ellentállóbb lévén, még nagy baleseteknél is, legfeljebb helyi sérüléseket szenved és nem roncsolódik, mint egy favázas karosszéria.
- Ugyanilyen fokozott biztonságu tűz esetén is, mivel az acél karosszéria nem ég le úgy, mint egy favázas karosszéria.
- Netáni összeütközéseknél előálló sérülései a karosszériának sokkal kisebb mérvüek és könyebben javithatók, mint a favázas karosszériáknál.
- A karosszéria sulya kisebb, mint a favázas karosszériáké.
- Az oszlopok, főtartók az acélszerkezet nagyobb szilárdsága következtében sokkal vékonyabbak és kecsesebbek lehetnek és ezáltal nemcsak a karosszéria méretei alakulnak kedvezőbben, hanem az ablakok nagyobbak lehetnek és igy a kilátás ugy a vezetőülésből, mint a kocsi belsejéből szintén kedvezőbb.
Nos, kell mondani, hogy ezek a tulajdonságok ma is alapvető fontosságúak? Talán csak a javíthatóság nem igazán szempont…. fogyasztani kell…