Őriszentpéter: Szent Péter templom

Az Őrség központja, a jellegzetes szeres település, Őriszentpéter legjelentősebb látnivalója a román kori Szent Péter templom és a középkori téglaégető építménye. A városka szélén, a Templomszeren áll a fák között megbújó kis Árpád-kori templom.

Borítóképen: Az őriszentpéteri Szent Péter templom

A romanika jegyeit magán hordozó erődített templom 1230 körül épülhetett. A 14–15. században gótikus stílusban bővítették. 1550 táján erődítménnyé alakították: bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül.

Hogyan kell elképzelni egy erődtemplomot, és miért kellett erődként használni a templomokat? Ezt mutatja be a következő animációs film, ami a tatárok támadását mutatja be:

Kanizsa eleste (1600) után tovább erősítették. Ha tatár nem is járt erre, jött a török… 1664-ben a Köprülü Ahmed vezette török hadak megostromolták és elpusztították. Katonai szerepét többé nem kapta vissza, egykori erődítéseire a templomkertben ma is megszemlélhető mély sáncárok utal.

Az 1600-as évek elejétől a protestánsok (reformátusok) tulajdonába került; a katolikusok 1730-ban (1732-ben), az ellenreformáció részeként kapták vissza. Az épület szabadon álló, egyhajós téglaépület. A hajónál keskenyebb szentélye félkörívben záródik.

A később elbontott szentély kivételével megőrizte román jellegét. A kövek faragásának stílusa a jáki apátsági temploméhoz hasonló. Kívülről szemlélve legfeltűnőbb jellegzetessége a nyugati fal közelében nyíló déli bejárat bélletes kapuzata. Ezt egykor előtető védte, de ez elpusztult, csak a nyoma maradt ránk a falban.

A szentély északi oldalán sekrestye áll. A főhajót a szentélytől csúcsíves diadalív választja el. A hajó nyugati végében egy középoszlopos, két nyomott íves, egyetlen pilléren nyugvó román karzat látható.

A karzatra külső falépcső vezet fel az északi falon; ezt az 1929. évi tatarozáskor építették. Nyugati oromfalát a homlokzatból kilépő torony tagolja. A gúlasisakos tornyot cserép fedi. Déli homlokzatán a román stílusú kapu egylépcsős bélletű, pálcatagos, félkörívben záródik.

Ezt a homlokzatot különböző méretű és bélletű résablakok és lizénák tagolják. A középkori templomot nemcsak belül, de kívül is freskók díszítették. Ezek legtöbbje elpusztult, csupán a déli külső falon maradt meg néhány töredék. A 17. században a hajóban és a szentélyben bibliai idézeteket festettek fel, ezek ma is láthatók.

A belső berendezést Klonfár János egyházművész tervei alapján, az 1979–1981-es felújítás részeként készítették el. A szentélyben függesztették fel Szent Péter képét, amit 1801-ben festett Michl Márton. Az oltár, a sediliák és a keresztelő kút alja Gellért Károly őriszentpéteri fafaragó művész munkája.