Hírek

Oroszország: csőd, vagy nem csőd?

Anton Siluanov pénzügyminiszter bejelentette, hogy Oroszország kész törleszteni hiteleit, de ennek feltétele, hogy feloldják azt a 643 milliárdos vagyont, ami arany- és devizatartalék, azonban befagyasztásra került a szankciók keretében.

Borítóképen: Amerikai egydolláros bankjegy (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Xchangerjunior, licenc: CC BY-SA 4.0)

Tudni kell, hogy az államkötvények kamatainak és a tőkerésznek a nem-törlesztése államcsődöt jelent a nemzetközi hitelminősítők szerint, értékelési elveik között azonban nem szerepel az az eset, mint amit most tapasztalunk. Oroszország fizetőképes – lenne, ha nem zárolták volna az említett arany- és devizatartalékot.

A hitelminősítők azonban csakis az államkötvények által keletkeztetett kötelezettségeket, illetve annak törlesztését, illetve törlesztési valószínűségét értékelik, az egyéb körülmények nem érdeklik őket, így szerintük Oroszország csődben van.

Azt ugyanakkor érdemes tudni, hogy a zárolt vagyon nem vész el, annak jogos tulajdonosa továbbra is Oroszország, csak annak hozzáférhetőségét korlátozták.

Ennek valamikor – ha már valamilyen módon megoldódott a helyzet- felszabadításra kell kerülnie. Az orosz adósság fedezete tehát adott, csak a hozzáférés nem biztosított, így Oroszország nem tekinti magát csődben lévő országnak.

Ezzel együtt bejelentették, hogy a dollárban, illetve euróban denominált kötvényeket rubelban törlesztik.

Amennyiben a feloldás megtörténik, az átváltás is lehetséges lesz majd dollárra, illetve euróra. Igen ám, de az a nagy kérdés, hogy ilyenkor milyen árfolyamot kell alkalmazni! Tudni kell ugyanis, hogy a szankciók bejelentésével a rubel lejtmenetre váltott, és rengeteget vesztett értékéből. És ez várhatóan tovább tart mindaddig, amíg nem lesz megnyugatató rendezés a háború tekintetében és a szankciók fennállnak.

Abban az esetben tehát, ha a törlesztés napján érvényes átváltási árfolyamon váltják majd át a dollárra, illetve euróra a kifizetéseket, akkor vajójában a kötvénytulajdonosok rengeteget veszítenek a köztes időben bekövetkező rubel-gyengülésen!

Az üzenet egyértelmű; minél előbb oldjátok fel a zárolást, ellenkező esetben befektetőitek veszítenek a rubel leértékelődésén, amit pedig a szankciók (is) okoznak!

Ez az eset jól mutatja, hogy milyen hatása van a szankcióknak egy olyan ország esetében, ami elég jól beintegrálódott a világgazdaságba -annak ellenére, hogy 2014 óta különböző szankciók már életben voltak ellene!

Ajánlott Cikkek