Hírek

„Oroszország kész a párbeszédre az Európa Tanáccsal” – Változó erőviszonyok

A mondat Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnökétől hangzott el, amikor Moszkvában fogadta Rick Daemst, az ET Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnökét. Ez így önmagában nem nagyon jelent semmit, csupán egy udvariassági kör. A találkozó érdemi része csak ezután következett, az ilyen kötelező körök után. Ott pedig érdekes dolgok hangzottak el!

Ha az idézett mondatot elhelyezzük az adott szövegkörnyezetben, kiderül, hogy az oroszok közel sem csak egy mosolyra fogadták az ET elnökét. A mondat teljes egészében ugyanis így hangzott:

„Oroszország kész a párbeszédre az Európa Tanáccsal (ET) annak ellenére is, hogy a szervezetet egyesek a konfrontáció fokozására akarják felhasználni.”

Az Európa Tanács, nem az Európai Unió egy szervezete, hanem egy regionális, nemzetközi szervezet, amelynek székhelye Strasbourg. Jelenleg 47 tagja van, de nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság és emberi jogokat.

A Tanács egyik legfontosabb eredménye az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1950-es elfogadása volt. Ennek keretében állították fel az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amely az emberi jogok legfőbb európai bírói fóruma.

Az Európa Tanács laza, kormányközi együttműködés keretében jött létre, és – szemben az Európai Tanáccsal és az Európai Unió Tanácsával – nem az Európai Unió intézménye.

Fontos tehát, hogy ebben az esetben Moszkva nem az unióval, hanem egy sokkal szélesebb szervezettel jelezte párbeszéd-készségét, melynek ő maga is tagja 1996 óta. Fontos kiemelni, hogy a rendes tagokon kívül vannak megfigyelők is a szervezetben, így az USA ilyen státuszban van az ET Miniszterek Bizottságában. Erős a gyanú tehát, hogy a szervezetben az USA és az Unió lobbijára célzott az orosz felsőház elnöke. De nézzük a témákat!

„Mi ugyanakkor folytatjuk nemzeti érdekeink védelmét, és elkötelezettek maradunk az átlátható, nyitott, a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd mellett.”

Egyértelmű jelzés: az oroszok – csakúgy, mint az USA! – minden fórumon a saját nemzeti érdekeit védi, de ezzel nem zárja ki a tárgyalás lehetőségét. Figyelem, ez már egy enyhülést jelez, hiszen Pjotr Tolsztoj, az orosz parlament alsóháza és a PACE elnökhelyettese március elején kilátásba helyezte Oroszországnak az ET-ből való kilépésének lehetőségét! Most Tolsztoj is jelezte az együttműködési szándékot, és felajánlotta, hogy az ET küldhet megfigyelőket a következő választásokra.

A megfigyelőkkel kapcsolatban még nem nyilatkozott Daems, ugyanakkor közölte, hogy a PACE Bizottsága az elkövetkező hónapokban tanácskozást tarthat Oroszországban a Covid-19 elleni küzdelemről. Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke a találkozó után közölte, hogy megvitatta vendégével a Sputnik V európai piacokon való előmozdításának ügyét is.

Nos, a helyzet úgy áll, hogy az orosz vakcina mégis csak egy politikai eszköz lesz, de nem úgy, ahogy azzal sokan ijesztgettek korábban! Miután az AstraZeneca hatóanyaggal történő oltásokat sok országban felfüggesztették (kivizsgálandó a vérrög-képződéses eseteket), a hatóanyag-beszerzés pedig eddig is csak botladozott… Az uniós átlag (március 14-i adatok szerint) 11,4%, ami messze elmarad az Egyesült Királyság 39,0%-os, vagy a nem uniós tag, de keletre nyitott Szerbia 29,4%-os, illetve az uniós listavezető Magyarország 17,9%-os adatától.

Korábban az volt a mondás, hogy Oroszország majd zsarolni fogja az Uniót a vakcinával, ezért (is) vonakodtak engedélyezni az európai bevezetést, de most kifejezetten az Unió, illetve ebben az esetben az Európa Tanács képviselője az, aki párbeszédet kezdeményez a témában, hiszen látható, hogy a jelenlegi oltási ütem mellett Európa olyan mély gazdasági válságba kerül, ami évtizedekre veti vissza, arról már nem is beszélve (és ez a fontosabb!), hogy egyre többen halnak meg…

Ajánlott Cikkek