Őrvidék vagy Burgenland?

A válasz nem is lhet(ne.) vita tárgya, de mégis sokan használják Magyaroszágon is az utóbbi megnevezést. Persze, hivatalosan ez a neve a területnek, de – mint azt a Honismeret 35. évfolyamának 4. száma pontosan megfogalmazza – „használata a magyar nyelvben helytelen és történelmietlen”.

Borítóképen: Őrvidék

Az osztrákok nevezzék, ahogy akarják, az az ő dolguk, természetesen nem vitatkozunk velük, mi csakis a történelmi tényekre támaszkodva azt gondoljuk, hogy a terület magyar neve bizony Őrvidék. Gondoljunk csak bele; ha az osztrák főváros magyar neve (Bécs) nem zavar senkit, miközben az osztrákok Wien-nek nevezik, ugyan miért kellene, hogy az Őrvidék elnevezés bárkit is zavarna? Nézzük tehát a történelmi érvelést!

A százkét éve Magyarországtól elszakított és jelenleg Ausztriához tartozó nyugat-magyarországi táj a hajdani Őrvidék keleti sávja, egy évezreden át a Magyar Királyság szerves része volt.

Eredeti értelme „gyepű”, „határőrvidék”, amely kezdetben és tágabban északról a Kis-Kárpátoktól, Pozsony térségétől a Dunán át, onnan széles sávban dél télé haladva Mura folyásáig, a teljes Nyugat-Magyarországon húzódott.

Szűkebben az Árpád-kortól értelmezhető, azóta lényegében a történelmi Nyugat-Dunántúlt jelenti, amelynek keskeny övezetét az 1920. június 4-i trianoni békediktátum Ausztriának ítélte.

A 166 km hosszú, és Sopron szomszédságában fekvő Szikra községnél mindössze 4.5 km széles. 3965 km² kiterjedésű terület ősi magyar neve azonban Őrvidék, a XIX. századtól németül Westungarn, nyolc évtizede. 1922. január 1-jétől hivatalosan Burgenland…

Ez utóbbi tükörfordítása a Várvidék, amely idegen – szintén német – szóból ered, ezért használata a magyar nyelvben helytelen és történelmietlen. Szerencsére alig terjedt el, bár vannak, akik erőltetik alkalmazását.

A hagyomány szerint Ausztria újonnan hódított területének, Burgenlandnak a neve 1921. őszén az első tartományfőnök, dr. Alfred Wallheim bécsi egyetemi tanár javaslatára keletkezett, de ez a nézet csak részben igaz. Elöljáróban le kell szögeznünk: nemcsak századokkal korábban, hanem az 1867. és 1918. között fennállt közép-európai történelmi államalakulatban, az Osztrák-Magyar Monarchiában sem ismertek „Burgenland” tartományt egyszerűen azért…

Mert ilyen elnevezésű közigazgatási egység nem létezett. Az egy évezreden keresztül a történelmi Magyarországhoz tartozott. Az évszázadok óta ott élő németek pedig nem osztráknak, hanem heidebauereknek, poncichtereknek és hienceknek vallották/vallják magukat.

Sőt az Ausztria által elszakítani kívánt tájat „Deutsch-West-Ungarn”-nak, azaz „Német-NyugatMagyarországinak is hívták. Ezt bizonyítja például az 1921. július 22-én a győztes szövetséges államok budapesti megbízottai által meghatalmazott olasz-angol-francia antant-tábornoki bizottság egyik legfontosabb dokumentuma. Ennek az utóbbi testületnek a főhadiszállását Sopronban állították fel, feladata a saint-germaini szerződésben, majd az 1920. június 4-i trianoni békediktátumban is Ausztriának ítélt nyugat-magyarországi területsáv osztrák fennhatóság alá adásának biztosítása volt.

A bizottság 1921. augusztus 1-i keltezéssel nyomtatásban jelentette meg az Ausztriának rendelt magyar részek kiürítését részletesen meghatározó, és azt elrendelő tervét. A francia nyelven készült okirat címe „Plan de Transfert r lAutriche du territoire de la Deutsch-West-Ungarn”.

Az elszakított vidék új elnevezése egyébként még 1918 őszén bukkant fel először „Vierburgenland” formában, amikor a Monarchia felbomlásakor, az első világháború végén Ausztria, volt magyar szövetségesének bejelentette területi követeléseit.

A szó elterjedését nagyban elősegítette egy azonos nevű lap, amely kezdetben a fent leírt, tágabb értelemben vett Őrvidék területét illette ezzel a szóval, de – miután kiderült, hogy a Pozsonyra is (!) benyújtott igény nem teljesülhet… – előbb a „DreiBurgenland” kifejezést használták, majd a terület újabb szűkülésével maradt a Burgenland név…

Ennek a műszónak a használata a magyar nyelvben tehát egész egyszerűen értelmetlen, mert van rá megfelelő – és történelmi szinten is értelmezhető – megnevezése! Az már egy másik kérdés, hogy az Őrvidék egy nagyobb terület, mint Burgenland, de arról már tényleg nem a ma magyar nyelven kommunikáló embere tehet, hogy annak idején, 1920-ban miként döntöttek egyes határokról…