Épített örökség Nagyjaink Tájak/korok Történelem

Ősi hajlékunk a jurta

Mióta használják őseink a jurtákat? Milyen rend uralkodott bennük? Hogyan rendezték be? Volt-e bennük tisztálkodási lehetőség? Elismerően nyilatkozott-e a jurtákról a Bizánci császár? Mennyi időt vett igénybe a felállításuk és lebontásuk? Mi a különbség a kelet- illetve a közép-ázsiai jurták között? Hány teve kellett a szállításukhoz? Ezekre, és hasonló kérdésekre válaszol Hidán Csaba történész régész vezető kutatónk népszerű sorozatunkban.

A jurta az ősi magyarok hajlékául szolgált, ez is örökségünk része, amit érdemes megtartanunk legalább az emlékezetünkben. Mostani cikkemben minden fontos tudnivalót elmondok nektek a jurtáról, érdemes elolvasnotok írásomat és megmutatni ismerőseiteknek is! 

A jurta leginkább a vándorló nomádok, jellemzően a közép-ázsiai és kelet-szibériai nomád török és mongol népek favázra épített kerek nemezsátra volt, ugyanakkor a honfoglalás kori magyarok is használták, mint lakóépületet. Ez a rácsos falú, kupolás tetejű, nemezzel borított, sátorszerű építmény a nagy állattartó közösségekhez köthető életforma során alakult ki. Jelentősége abban állt, hogy könnyen lehetett vele vándorolni, mivel szétszerelhető volt. Az évszakok változása által meghatározott sztyeppei életmód – téli, nyári szállás – a költözködés szempontjából rendkívüli fontossággal bírt. 

Magyarok és a jurta

Azt már gyerekkorunkban megtanították nekünk, hogy a Kárpát-medencébe érkező őseink a keleti sztyeppékről hozott jurtákban éltek. A jurta létrehozásához magasfokú faműves és egyéb kézműves tudás volt szükséges, sokkal fejlettebb szakértelmet igényelt, mint egy vályogház, vagy éppen egy faház megépítése. A jurták használata meglepően sokáig fennmaradt Magyarországon, használatuknak feladása nagyjából egybeeshetett az Árpád-ház fiú ágának kihalásával (1301), ugyanakkor még az 1400-as években is jelen volt Magyarországon a nagy állattartó, sztyeppei életmód. 

Alapvetően két formáját ismerjük a jurtáknak, a kazah-ot, és a mongolt. A kazah jurtáknak hajlítottak a telőlécei, így nagyobb belső térrel rendelkeztek. Őseink ezeket a jurtákat részesítették előnyben, bár építésük jóval időigényesebb volt és rengeteg tapasztalat kellett hozzá. Minden egyes elemet külön meg kellett gőzölni, csak ezután lehetett hajlítani. A kerege fái is hajlított részekből álltak, melyek így felállításkor egymásba kapcsolódva egy olyan szerkezetet biztosítanak, amely rendelkezik a tető megtartásához szükséges teherbírással.

 

Jurták helyzete manapság

Szerencsére elmondható, hogy a jurták ismét kezdenek egyre népszerűbbek lenni. Nem olyan régen megjelentek a jurtagyártók, sőt, még a jurtaimportőrök is. Magyarországon, Felvidéken, Székelyföldön és Kárpátalján sorra nyílnak a jurtatáborok, ahol a felnőttek és a gyerekek egyaránt megismerkedhetnek a jurtákkal.

LoggaWiggler képe a Pixabay -en.

Forrás: Wikipédia magyarorszagom.hu arcanum adtbázis

Ajánlott Cikkek