Összenő, ami összetartozik
1989, Schönberg, Willy Brandt. A német újraegyesítés jelmondatává váló „bemondás” az akkori német kancellártól hangzott el. Annak idején nem volt kis feladat az NDK (Német Demokratikus Köztársaság) „domesztikálása” a szovjet elvadítás után, de végül az egyesítés Európa vezető gazdasági hatalmává tette az egyesült Németországot. Ma már más a helyzet. A határok kérdése lekerült a napirendről, viszont a gazdasági erőtér annál inkább fontossá vált. Most a magyar külügyminiszter tárgyalásai világítanak rá a tényre, Magyarország és Erdély (a Partiumot beleértve) egyazon természetes gazdasági egység.
Nem kevés pénz kell hozzá, de – mint tudjuk – ahogy idő is arra van, amire szánjuk, a pénzzel is valahogy hasonlóan működik! És ne feledjük, ezek beruházások, befektetések a jövőbe, ami reményeink szerint jobb lesz, mint a múlt.
De nézzük meg, hogy pontosan miről is van szó!
A külügyminiszter nem pontosan úgy fogalmazott, mint mi a fentiekben, amikor arról értekezett, hogy miért is fontos az együttműködés, de aki a sorok között tud olvasni, az pontosan tudhatja, hogy miről van szó. Tartalmát tekintve a lényeg; Magyarország érdekelt Románia sikerében, hiszen olyan szorosan kötődik össze a két ország, hogy nem lehet más célunk, mint a kölcsönös fejlődés és a siker.
Ennek két vetületéről volt most szó, a közlekedésről, és a fekete-tengeri gázról. Az előbbi újabb folyosók megnyitását jelenti, melyek mind minőségben, mint időtartamban messze felülmúlják a mai állapotokat. Persze mindez nem újkeletű, hiszen…
Magyarország eddig is sokat tett azért, hogy a magyarok által lakott területek európai (magyarországi) gazdasági integrációját segítse. Most egy újabb autópálya összeköttetés került szóba, mint a harmadik ilyen, a Mátészalka-Szatmárnémeti autópályás összekötés képében.
Ez a harmadik ilyen kapcsolódási pont, és – mint a mellékelt ábra is mutatja – elég jól lefedi azokat a kapcsolódási pontokat, melyek különösen fontosak a magyarlakta területek integrálása szempontjából.
Ezen túlmenően a vasút is szóba került, hiszen a Budapest-Kolozsvár gyorsvasúti összeköttetésen kívül más útvonalak is fontosak, ezért most egy olyan útirány korszerűsítése is szóba került, ami szintén legalább ilyen fontos; 2024-re kétvágányúsítják a Budapest–Békéscsaba–Lőkösháza vonalat, ami sokkal gyorsabbá teszi a közlekedést ebben az irányban!
Érthető, hogy a külügyminiszter ez utóbbi beruházással kapcsolatban azt emelte ki, hogy a Bukarest-Budapest vonalon jelentősen csökken a menetidő, hiszen olyan előnyöket is fel kell mutatni, ami érdekeltté teszi a román felet is. Erre pedig a legalkalmasabb a BRUA gázvezetékkel kapcsolatos beruházás, hiszen a fekete-tengeri gázkitermelés európai rendszerbe való bekötése Magyarországon valósul meg. Ez pedig jelentős gazdasági előrelépést jelenthet, így talán ez utóbbi beruházás a másik oldalon talán még fontosabb is, mint a határon innen.
A politikában – különösen a nemzetközi kapcsolatok terén – szimbolikus üzenetváltások a kétoldalú megbeszélések utáni nyilatkozatok, melyeket megfejtve sok érdekességet találunk. Persze nem mindenkinek van energiája a megfejtéseket kutatni a politikusi megnyilvánulások mögött, de mi ez alkalommal igyekeztünk magyarról magyarra fordítani mindazt, amit hallhattunk.
És úgy tűnik, összenő…
