Ötvös János budai céhpolgárság vezető meggyilkolása
Ötvös János (? – Buda, 1439. május) a budai céhpolgárság vezetője volt, aki bátran felemelte szavát, amikor a magyarokat meg akarták fosztani a bírói hivatal gyakorlásának lehetőségétől, ezzel kivívva a német polgárok haragját. Azért, hogy megvédje a magyar közösség érdekeit, életét adta.
Kegyetlen halála 1439-ben népmozgalmat váltott ki Budán. Az események hatására a budai magyar lakosság fellázadt, és haragját a német patríciusok ellen fordította, támadva és kifosztva azok házait. Ez a felkelés súlyos politikai következményekkel járt, amelyhez több neves személyiség is kapcsolódott, beleértve Marchiai Jakab pápai inkvizítort és Garai László macsói bánt.
Emellett szervezeti és hatalmi átrendeződést is eredményezett, aminek következményeként megszüntették az addigi választási rendszert, és biztosították, hogy a magyar polgárság egyenlő jogokat élvezzen a német polgárokkal a városi tanácsban. Az új rendszer szerint a városi bírákat évente felváltva választották meg a magyar és német polgárok közül.
Ötvös János halála tehát nem volt hiábavaló: jelentős mértékben hozzájárult a magyar polgárság jogainak és képviseletének erősítéséhez Budán. Az egyik legfontosabb változás az volt, hogy Kopácsi Dénes, a népmozgalom egyik vezetője, lett az első új rendszer szerint megválasztott magyar bíró Buda városában 1440/41-ben.
Ezzel a tragikus eseményekkel és politikai átrendeződéssel Buda városa új korszakba lépett, ahol a különböző nemzetek polgárai közösen dolgoztak a város fejlődéséért és igazságos kormányzásáért.
Amikor 1437-ben Habsburg Albert német-osztrák uralkodóként elfoglalta Magyarország trónját, a budai német patríciusok eltörölték azt a szokást, hogy a város legfőbb közigazgatási vezetője, a (fő)bíró felváltva a magyar és német nemzet polgárai közül kerüljön ki. Ennek eredményeként a magyarokat kizárták a bírói hivatalból, és a 12 tagú városi tanácsban is mindössze két magyar foglalhatott helyet. Ez a változás nagy felháborodást keltett a magyar polgárok körében, akiknek vezetője Ötvös János, a magyar céhpolgárság képviselője volt. Ötvös János hangosan tiltakozott az új gyakorlat ellen, amiért haragudtak rá a német polgárok. Habár Farkas László személyében magyar ült a budai bírói székben 1437 óta, ő felesége révén a német patríciusok érdekeit védte, akik így próbálták elnyerni a magyar céhek bizalmát.
1439 májusában egyik éjjel Ötvös Jánost elfogták, egy pincébe vitték, megkínozták és meggyilkolták. Holttestére egy nehéz követ akasztottak és a Dunába dobták. Néhány nappal az eltűnése után a folyó partjára sodorta a holttestét. A gyilkosságot a magyarok a német polgároknak tulajdonították, bár hivatalos vizsgálat soha nem történt, így nem derült ki, valójában ki vagy kik követték el ezt a szörnyű tettet.
Buda magyar lakosságát megrázta és felháborította Ötvös János kegyetlen meggyilkolása, ami 1439. május 23-án népi lázadást eredményezett. A dühös lakosok a német patríciusok ellen fordultak, megtámadták és kifosztották azok házait. Mindezek idején Albert király épp csak visszatért szülőhazájából, Ausztriából, miután német királlyá választották és cseh királlyá koronázták. Amikor áprilisban megérkezett a magyar királyi székhelyre, Budára, a felkelés épp hat nappal a városban meghirdetett országgyűlés előtt tört ki. Egyes vélemények szerint a németek elleni gyűlölet szításában a király feleségének, Luxemburgi Erzsébet királynénak is szerepe volt, mivel úgy vélték, hogy még mindig neheztelt amiatt, hogy az 1437-es királyválasztáskor csak királynéi szerepet kapott, és a politikai befolyását és hatalmát kívánta növelni.
A népharag lecsillapításába beavatkozott Marchiai Jakab pápai inkvizítor is, akit a felkelők azzal küldtek el, hogy “az Isten is velünk van.” Garai László macsói bánt küldték a lázadás elfojtására, aki Ötvös János tiszteletére és emlékére hivatkozva rábeszélte a magyarokat, hogy oszoljanak szét.
Farkas László budai bírót tartották a legfőbb bűnösnek. A zendülők halálra keresték őt, és csak a király segítségével sikerült megmenteni az életét, ami azt mutatja, hogy a magyar közvélemény őt tartotta felelősnek Ötvös János haláláért. Nincs olyan körülmény, amely csökkenthetné Farkas László felelősségét. Az élethelyzete arra kényszerítette, hogy szembeszálljon minden olyan törekvéssel, amely veszélyeztethette volna társainak, a Kammerherreknek a hegemóniáját. A magyar–német ellentét álcájában zajló harc valójában a Kammerherrek és a céhekbe tömörült kézművesek között folyt.
A felkelés eredményeképpen megszüntették az addigi választási rendszert. Kiharcolták, hogy a magyar polgárság egyenlő jogokat szerezzen, és hogy a városi tanácsban magyar és német tanácstagok egyenlő arányban legyenek jelen. A budai város bírót ezentúl évente felváltva, a magyar és német polgárok közül választották. Kopácsi Dénes, az egyik népmozgalmi vezető lett 1440/41-ben Buda város első új rendszerű magyar bírája.
Farkas László Erzsébet királyné híve és Győr harmincadispánja volt. Amikor Erzsébet királyné 1440. februárjában végleg elhagyta Budát, és I. Ulászló 1440. május 21-én bevonult Budára, az új király július 31-én elkobozta Farkas László budai bíró mindkét házát, és Nánai Kompolt Pálnak, a volt pohárnokmesternek adományozta.
