Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Ózd: Nem az a város, mint amit sokan hisznek róla!

Ózdról mindenkinek egy koszos gyárváros jut eszébe, pedig ma már se gyár nincs, se kosz, ellenben – mint azok a települések, ahol nincs igazán megfelelő munkahely – elnéptelenedőben van… A városnak ezzel együtt több különlegessége is van!

Borítóképen: Kilátás Istenmező felől az Ózdi Kohászati Üzemek területére – ma már ez nincs!

Mindjárt ott van az a természeti környezet, ami bizony akkor is gyönyörű volt, mikor még tényleg működött a gyár, és ma is az, hiszen a város az Északi-középhegységhez tartozó Gömöri-Hevesi-dombság völgyeiben bújik meg, amelyek – nem biztos, hogy földtani értelemben! – tulajdonképpen a Bükk északi nyúlványai.

A város neve is érdekes eredetű, hiszen elnevezése az úz népnévből ered. Az úzok a türkökkel rokon nép volt, akik a 11. század második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken éltek. Szétszóródtak, egy részük ebbe a völgybe került, és ebből a névből alakult ki – a „d” kicsinyítő képző hozzáadásával – az Ózd név.

A mai város a Hangony völgyében fekszik, ami voltaképpen nem alkalmas olyan nagy ipari komplexum kiépítésére, mint amilyet végülis felépítettek a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. idején, majd később még tovább fejlesztettek.

Azért írtuk, hogy a „mai város”, mert bizony korábban Ózd csak az egyik kisebb település volt azok közül, amelyekből végülis létrejött a ma ismert város. Várkony (Varkony), Balijok (Bolyok), Cseban (Csépány), Uray (Uraj, csak 1979-től), melyek neve ma városrészek neveiként élnek tovább.

Ha már volt szó a város nevének eredetéről, meg kell említeni, hogy a városban a magukat őslakosoknak tekintők barkóknak vallják magukat – ahogy a környék kisebb talapülésein is -, és büszkén hirdetik, hogy nem palócok, hiszen tényleg megfigyelhető sok, igen jelentős különbség.

Nézzük meg tehát, hogy mit is mutatott a térkép jó 150 évvel ezelőtt!

Látható, hogy kicsike teleülések vannak elszórtan a Hangony völgyében, és a mai városközpont, és persze a gyár területe beépítetlen, de jobbára az egyedüli sík terület a hegyes-völgyes vidéken.

Ma már teljesen mást mutat a térkép; az Akácos út – Gyár út – buszpályaudvar – vasútállomás által határolt terület volt a valamikori törzsgyár területe (innen indult a fogaskerekű iparvágány!):

Ha jobban megnézzük, akkor ez egy újabb különlegesség; a gyár nem a városon kívül helyezkedik el (bár voltak ott is egyes részei, amikor már végképp nem fértek el a törzsgyárban), hanem a város közepén áll – helyesebben állt! -, a város tehát körbevette a termelőüzemet!

Érdemes ellátogatni Ózdra? Véleményünk szerint igen, mert a Gyártörténeti Múzeum vagy a Digitális Erőmű kifejezetten érdekes programot kínál, de a környék – Arlói-tó és rendezvényei, Szilvásvárad, Susa, a leghűségesebb magyar falu, és még rengeteg érdekesség van! – bizony érdemes egy látogatásra.

Azt pedig azon ritka alkalmakkor, amikor Ózdon járunk mi magunk is tapasztaltuk, hogy a helyiek – bármily meglepő is lehet ez! – kedvesek, közvetlenek, igyekeznek a hozzájuk látogatók kedvében járni!

Ajánlott Cikkek