PALT projekt? 692, 695? Igen, ez is Ikarus!
A PALT (Passengers And Luggage Together – utasok és poggyász együtt) az Ikarus, az AUTÓKUT (Autóipari Kutató Intézet), és a Csepel Autógyár közös tervezete volt a hetvenes évek végén, melynek lényege, hogy repülőtéri utasokat a repülőgépről a poggyászaikkal együtt juttassák a reptéri terminálhoz, majd későbbi elképzelés szerint már közvetlenül a szállodába, vagy egyéb szálláshelyre, aztán ugyanígy vissza a repülőhöz, emiatt egy ideig UPEM (Utast és Poggyászt Együtt Mozgató) néven is futott.
Borítóképen: A koncepció bemutató anyaga
Az 1982-ben bemutatott első példány 14 méter hosszú, négytengelyes, szóló kivitelű modell volt, mely a 692-es típusszámot kapta. A jármű olyan magas volt (2,8 méter), mint egy emeletes autóbusz, ugyanakkor csak a felső részen volt kialakított utastér, hiszen a csomagok a karosszéria aljában kaptak helyet.
Az utasok lépcsőfolyosónak köszönhetően közvetlenül a buszból szállhattak át a repülőgépbe.
Fontos tudni, hogy az Ikarus részéről a fejlesztésben az Ikarus Egyedi Gyáregység vett részt (még nem önálló vállalatként, az majd csak 1989-ben következik), ami meg is látszik az busz alsó front-részén, hiszen itt már a 400-as és a 300-as formajegyei tűnnek fel. Tudni kell, hogy a 400-as széria ténylegesen csak bemutatása után 15 évvel került ténylegesen gyártásba, így a formai elemek már régen megvoltak!
De mégis, mi adta a terv alapötletét? Az igény – vagy a vélt igény? – az akkor újonnan épülő Ferihegyi repülőtér 2-es termináljának kapcsán merült fel. A cél a reptéri utas- és poggyászforgalom felgyorsítása lett volna, mellyel a költségesebb szállító és berakodó infrastruktúrák is megspórolhatóak lettek volna. Ehhez kapcsolódóan az Ikarus több kísérleti buszt is készített, de a projekt ezen túl sosem került közelebb a megvalósuláshoz.
A terv a Washington Dulles nemzetközi repülőtéren és más külföldi reptereken üzemelő transzferjárműves rendszerekhez lett volna hasonlatos.
Ennek érdekében nagy hangsúlyt kapott a poggyásztér. A két méter magasan található padlólemez alatt két hosszanti konténeralagutat alakítottak ki, és a csomagok elhelyezésére összesen 30 köbméternyi hely állt rendelkezésre.
A poggyászokat belső szállítószalag (!) juttatta el a hátfalon található csomagtérajtókig.
Az autóbusz érdekessége volt, hogy két vezetőállással rendelkezett, visszapillantó tükrei ugyanakkor meglepő módon csak akkorák voltak, mint a hagyományos buszoké. De a két első, kormányzott kerék megoldása sem mindennapi!
A 692.01-es busz még csak a repülőtéren üzemelt volna a repülő és a terminál között, meghajtását soros hathengeres, fekvő Rába-MAN D2356 HM6U dízel motor szolgáltatta volna, 220 lóerővel.
Két év múlva, 1984-ben mutatták be a következő PALT rendszerű buszt, mellyel már a közúti forgalmat is megcélozták, ezzel a tervek szerint egészen a szállodáig is elfuvarozhatóak lettek volna az utasok. Ez volt az Ikarus 695, a buszgyár legnagyobb járműve: egy 18 méteres emeletes csuklós busz, csaknem négy méteres magassággal. Egyszerre két példány is készült, az egyajtós 695.01, a kétajtós 695.02 típusszámot kapta.
Ennek a busznak az érdekessége az, hogy megjelenésében sokkal konzervatívabb, a donorként használt csuklós szerkezetű busznak megfelelően inkább a 200-as sorozat jellegzetességei köszönnek vissza esetében, mint a későbbi modellsorozatokra jellemző formavilág
1985-ben még bemutatkozott az Ikarus APRON 692.03 jelű busz, ami már nem volt a szó klasszikus értelmében vett PALT busz, mivel hiányoztak belőle a csomagszállításra szolgáló poggyászterek, inkább szintén reptéri kiszolgálójárművekre hasonlított. A csomagtér helyére került az utastér, emiatt lehetőség volt a kétirányú (!) járművet alacsony padlósra kialakítani.
A busz hasonlóan a 692.01-eshez négy darab, de kormányozható tengellyel rendelkezett, melyeknek köszönhetően kiváló manőverező képességei voltak.
Ennek a típusnak a beszállóhídja már nem képezte a karosszéria részét, az teljes egészében a homlokfal és az elülső tetőtér burkolata alá került, melyet a burkolatok felemelésével lehetett a buszból kiemelni.
A PALT projekt úgy ahogy volt, hamvába holt… Miért gondoljuk mégis azt, hogy ezek a gépek is a magyar ipar remekei? Mert nem a gépek voltak alkalmatlanok, hanem a terv, ami az igényt szülte, nem volt életképes…
De az Ikarus buszai a felvetődött igényeket igenis képesek voltak kielégíteni!
