Pasteur? Ugyan már… Preysz Móric
„Jelen értekezés a kir. m. természettudományi társulatnak 1861-ik Novemb. 13-ikán tartott szakülésében olvastatott fel, akkor azonban a társulat közlönyéből kimaradt” – olvasható a Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye 1865. évi 5. számú közlönyében Preysz Móric írása alatt, aminek beszédes címe a következő: A tokaji bor utóerjedésének meggátlásáról.
Borítóképen: Pasztőröző berendezés – 1897
Hogy miért maradt ki az 1861-es közlönyből az előadás szövege? Nem tudjuk, de könnyen lehet, hogy nem ismerték fel Preysz Móric találmányának jelentőségét!
Kezdjük az elején. Louis Pasteur mikrobiológus és kémikus Claude Bernard-ral együtt dolgozta ki a mai napig is alkalmazott pasztőrözés eljárását. Nagyon leegyszerűsítve ez nem jelent mást, mint hogy a folyadékok hirtelen 60-90 °C-ra történő felmelegítésével, majd gyors lehűtésével csökkenthető a folyadékban lévő mikroorganizmusok száma, melyek többek között bomlási folyamataik révén akár mérgezést is okozhatnak.
Az eljárás nem öli ki teljes mértékben a mikroorganizmusokat, csak mennyiségüket csökkenti olyan szintre, hogy nem képesek fertőző hatást kifejteni.
Pasteur az eljárást először 1862. április 20.-án alkalmazta sikerrel, tehát akkor, amikor Preysz Móric már hónapokkal előtte beszámolt sikeres kísérleteiről, az eljárást pedig pontosan úgy írta le, ahogy azt a Pasteur-ről szóló forrásokben is olvashatjuk. Nem, semmiképpen nem vádolható a francia tudós azzal, hogy Preysz eljárását lemásolta, ugyanakkor az elsőség mégiscsak a magyar feltelálót illeti.
Ilyen okoknál fogva a pasztőrözés valójában „prejszelés”, ha már a feltaláló nevét akarjuk alkalmazni az eljárás megnevezésére.
Sok forrás egyébként azt írja, hogy Preysz Móric előadását 1862. október 16.-án tartotta meg a Hegyaljai Bormívelők Egyesülete közgyűlésén és ezek eredményéről előadást tartott a Királyi Magyar Természettudományi Társulatban – hivatkozva az általunk is idézett közlönyre, de abban bizony az általunk szó szerint idézett lábjegyzet közel sem az 1862-es évet jelöli meg…
Mondjuk azt, hogy ez egy tévedés az egyes források esetében, ahogy talán az is tévedés volt, hogy nem került be a közlönybe a megfelelő időben az előadás szövege, mert bizony így a tudományos elsőséget bizonyító megjelenést nem biztosították a feltaláló számára…
Az eljárás leírása Preysz Móric előadásában a következő:
„A melegítendő bor palaczkokra fejtetik, melyeket azonban csak annyira szabad megtölteni, hogy a bor meleg általi kiterjedésének elegendő tér engedtessék, a palaczkok nyitva egy hideg vízzel telt edénybe helyeztetvén, ezzel együtt tétetnek tűzre. Azalatt, hogy a bor megmelegszik, a benne foglalt szénsav lassanként elszáll; midőn a bor 70 — 80 C foknyi hőmérséket elért, akkor a palaczkok gyorsan bedugaszoltatnak, és ezután addig maradnak a tűzön, míg a külső víz forr, miután az egész edény kihűlés végett félre tétetik.”
Nos, ez is egy magyar találmány, ami csak azért jelent meg ilyen későn, mert a Londonban tartózkodó Diósy Márton fia 1865 májusában arról számolt be a Gazdasági lapok 1865-ös 21. számában, hogy Pasteur 1865. május 1.-én teljesen hasonló találmányt mutatott be…
Persze ettől még tudományos értelemben Pasteur a feltaláló.
