Pécs évszázadai térképeken
„A városkép kialakulása, annak minden változása így emberi alkotómunka következménye, amely persze mindenkor az állandó és változó, természeti, azaz az emberen kívül álló adottságokhoz idomul. A kialakulás, illetve a változások mindenkori helyzetének” – írja az Építészet – A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet negyedévi szemléje 1941 január 1.-i száma.
Borítóképen: Pécs belvárosa madártávlatból
Pécs története messze korokba vész, hiszen az itt talált leletek azt bizonyítják, hogy kelták, rómaiak és illírek is laktak a környéken, a magyarság pedig immár bőven több, mint ezer éve itt él. Mi most a belváros fejlődédét választottuk, hiszen a 17. századtól rendelkezésre álló térképek már azokat a jellegzetességeket mutatják, amelyeket ma is láthatunk, ha Pécsre érkezünk – természetesen lentről. Mi most felülről mutatjuk a fejlődést:
Az egyházmegye története:
Az Első Katonai felmérés (1782–1785) térképe visszaigazolja a fenti rajzok hitelességét:
Ami különösen fontos, az, hogy az első képen az 1941-es rajzhoz képest is volt változás – szerencsére úgy, hogy alapvetően nem változott sem a térképi megjelenés, sem a városrész jellege!
És Pécs földközelből:
