Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Pest-Buda és Budapest növekedése – 1. rész

Anélkül, hogy minőségi mutatókat vizsgálnánk – hiszen erre nem nagyon vannak adatok a régmúltból -, mennyiségi adatokon keresztül mutatjuk be, hogyan fejlődött Pest-Buda, majd 1873-tól Budapest. Leginkább talán az épületek száma, illetve a lakosság számadata fogja meg a fejlődés ütemét, ezért ezekre a tényezőkre koncentrálunk. Előbb az épületek számát tekintjük át.

Borítóképen: Kilátás a budai Várból a Clark Ádám (Lánchíd) tér, a Széchenyi Lánchíd és a Bazilika felé – 1901

A legelső adatok Pestről vannak, méghozzá 1795-ből. Az akkori statisztikus adatai szerint Pesten 2.581 épület volt. Sajnos Budáról ebből az időből nincs adat, de 1820-ban már egyesített adatot találtunk: akkor Pesten és Budán összesen 6.859 épületet számoltak meg.

Sajnos ebből nem sok derül ki, de abban biztosak lehetünk, hogy ebben az időben is volt fejlődés. A következő adatot 1831-ből találtuk meg, de sajnos itt ismét nem szerepel Buda… Pestről azonban tudjuk, hogy 4.517 épület volt, így azt tudjuk mondani, hogy az 1795 óta eltelt idő alatt majdnem kerek 75 százalékos növekedés volt!

A következő adat 1849-ből való, és ekkorra már elég jó bontásban kapjuk meg az adatokat, ugyanis az akkor statisztikából kiderül, hogy Pesten 5.439, míg Budán 4.079 épület volt. Ez összesen 9.518 épületet jelent. Ez pedig majd’ 40 százalékos növekedés az 1820-as összesített adathoz képest, de ebbe azt is bele kell kalkulálni, hogy az 1838-as árvíz majdnem a város egyharmadát teljesen elpusztította!

Ehhez képest éppen Pesten volt a nagyobb növekedés! Legalábbis az 1831-es, rendelkezésre álló adatokhoz mérten, ugyanis Pest 18 év alatt több, mint 20 százalékkal gyarapodott! Pedig az árvíz azon az oldalon nyilván nagyobb károkat okozott…

Amit az árvíz nem tudott megtörni, az megtörte a Bach-korszak! Az 1849-es összeírás után legközelebb 1857-ből találtunk adatokat. És ezek nem túl rózsásak: Pesten ekkor 4.481, a budai adatok azonban hiányoznak. A korabeli értékelések szerint a pesti épületek számának 1.021 darabbal történő csökkenése (több, mint 17 százalék!) egyrészt a rossz gazdasági helyzetnek, másrészt pedig annak volt „köszönhető”, hogy Hentzi nem átallotta a Pestet bombázni Budáról…

Talán sokan nem figyeltek fel rá, de az ipartörténeti sorozatunkban szereplő, a Hutter és Lever Szappan- és Olajgyár történetét bemutató sorozatunk harmadik részében külön kiemeltük, hogy ezekben az időket tőkevesztés nélkül vészelte át a vállalat elődje, ami akkor igen nagy szó volt!

Hogy mekkora lehetett az a csapás, amit a Szabadságharc utáni terror szabadított rá az országra? A Haynau rémuralma után következő Bach korszak ugyan 1851 és 1859 között okozott károkat (valójában Magyarország teljes beolvasztása a Habsburg birodalomba Johann Kempen báró nevéhez köthető inkább, hiszen ő volt az, aki a csendőrséget és az igazságszolgáltatást vezette ezekben az időkben), de ezt a két időszakot még 1870-re sem tudta kiheverni Pest-Buda.

 Az 1857-es adatok drámai csökkenést mutattak 1849-hez mérten, és ezt a visszaesést még 1870-re sem sikerült ledolgozni.

Nézzük! Budán 1849 és 1870 között mindössze 13 épületet emeltek, de Pest fejlődése már előrevetítette egy jobb időszak eljövetelét, ugyanis itt 841 épülettel gyarapodott az állomány. 1870-ben Pesten és Budán még mindig 167-tel kevesebb épület állt, mint 1849-ben!

Az 1867-es kiegyezés aztán lassan kezdte éreztetni hatását. A gazdaság ezután kezdett úgy igazán éledezni, és ez már meglátszott az épületek számán is. 1881-ben Pesten és Budán már 10.748 épületet regisztráltak 1.397-tel többet, mint 11 évvel korábban, 1870-ben. Ütemét tekintve (+15 százalék) ez még mindig elmaradt a Szabadságharc előtti növekedéstől, de már látszott, hogy megindul végre egy olyan fejlődés, ami végül elvezet majd egy igazi világváros kialakulásához.

És így is lett! 1891-ben Budapestnek 13.066 épülete volt s 1896-ban már 14.628. 1901 elején Budapesten 16.087 házban 152.569 lakott lakás és 19.322 üres lakás, bolt és egyéb helyiség volt.

Ne felejtsük el, hogy ez még korántsem a Nagy-Budapest volt, melynek eszméje ekkoriban jelent meg először a közéletben!

Fontos adat az utolsó szám, ami a lakások számára vonatkozik, mert erről manapság is készült statisztika. Hogy mekkora lehetett Budapest 1901-ben, arról talán úgy alkothatunk fogalmat, ha megnézzük, ma mennyi lakás van a városban.

Azt találtuk, hogy 2015-ben ~910.000 lakás volt Budapesten, és manapság évente hozzávetőleg 3-6.000 lakást építenek.

Egy kép 2015-ből – és ez még nem is a teljes város…

Ez annyit tesz, hogy az 1901-es viszonyítva napjainkban 4,8-szeres a budapesti a lakások száma.

A fenti üres lakás, bolt és egyéb helyiség kategóriából ~5.000 darabot soroltunk a lakóingatlanok közé, így összesen 158.000 lakást vettünk alapul, mint 1901-es adat. A város nagyságát jellemző másik egyszerű adat viszont a lakosságszám, amiben úgy érezzük, hogy nem lesz ilyen nagy különbség, mert úgy gondoljuk, hogy a lakásonként bejelentett lakók száma idő közben biztosan csökkent.

De ez már a következő rész tárgya.

Ajánlott Cikkek