Pest-Buda és Budapest növekedése – 2. rész
Sorozatunk első részében az épületek számának alakulásán keresztül mutattuk be, hogy a 19. század során hogyan növekedett a város. Ez egy fontos mérőszám, de legalább ilyen fontos a lakosság számának alakulása is. Ezek persze „csak” mennyiségi mutatók, de az épületek esetében nem készültek összehasonlítható felmérések a minőség tekintetében, emberek esetében pedig végképp nem.
Borítóképen: Budapesti utcakép 1938-ból
Pontosabban: készültek foglalkozásokra, végzettségekre vonatkozó felmérések, de ezeket meghagyjuk a szociológusoknak, mi a sokkal könnyebben emészthető mennyiségi adatokkal foglalkozunk, ugyanis az általunk hozott számok dinamikája a fejlődést önmagukban is jól megmutatják hosszabb időtávon.
A lakosságot tekintve már 1720-ból is vannak adatok. Ezek szerint Pest és Buda lakossága – a katonasággal együtt! – 12.200 volt. A legközelebbi adatot 1780-ból hozzuk: ekkor a város lakosainak száma 35.215 volt, így a lélekszám eltelt 60 év alatt majdnem háromszorosára emelkedett.
A következő adat 1810-ből való. Ezt nehezebb összehasonlítani az előzőekkel, mert ekkor már Óbudát is hozzászámították az adatokhoz. Mindenesetre a 60.259 fős adat annyit tesz, mint manapság Kaposvár lélekszáma. Persze akkoriban a városi és a vidéki lakosság aránya nagyon más volt, így az összehasonlítás nyilván sántít.
A 100.000 főt először 1831-ben haladta meg a lélekszám, mikoris 102.702 főben adták meg a lakosságszámot a statisztikusok.
Azt azért látni kell, hogy az eddigiekben, az 1720-as adathoz mérten abban a 110 évben a lakosság létszáma hozzávetőleg kilencszerese lett! Ez bizony akkoriban elég komoly növekedésnek számított nemzetközi viszonylatban is, pedig 1931 körül még nem indult el a tömeges iparosodás.
Talán az ipari növekedés lassú éledése is közrejátszott abban, hogy 1836-ra, tehát 5 év alatt több, mint 1.000 fővel csökkent a lakosság.
Bár – mint azt az épületek számát vizsgáló írásunkban említettük – a Szabadságharc után nem volt éppen rózsás a gazdasági helyzet (vagy éppen ezért?), mégis az 1857-es adat egészen más képet mutat, mint amit az épületek számának alakulásából kikövetkeztethetnénk. Míg épületek alig épültek, a lakosság száma majdnem duplázódott, és 1857-re már 187.981 embert regisztráltak helyi lakosként! Feltehető, hogy ekkor kezdődött az a zsúfoltság, ami sokáig jelent volt a lakások esetében…
Az épületek számáról szóló előző rész:
És akkor még nem indult be az a fejlődés, ami a kiegyezés után valami egésze bámulatos adatokat produkált! 1870-ben bizony már 280.349 fő lakott Pesten és Budán, de 1881-re ez a szám ~90.000-rel nőtt 370.767-re, 1891-re 230.000-es növekedéssel 506.384-re, hogy ezt 1901-re újabb ~200.000-rel fejelje meg, mikoris a lélekszám már 713.383 főre ugrott.
Gondoljunk bele: az 1857 és 1901 közötti, alig több, mint 40 év alatt megnégyszereződött a lakosság!
Az 1801 és 1891 között mért növekedés Európában a legmagasabb volt Budapest esetében:
És ebben még nem volt benne a későbbiekben csatlakozó települések lélekszáma! És persze aztán rengetegen érkeztek a fővárosba: amikor éppen jól ment a gazdaság, akkor azért, amikor meg nem, akkor pedig ez volt az ok! Kétségtelen, hogy valamikor a Millennium körül vált Budapest olyan várossá, ami folyamatosan vonzotta az ország más területein, más városokban élőket!
És ezt a folyamatot szinte semmi nem törte meg, így 1941-re már 1.712.791 lakosa volt Budapestnek – méghozzá úgy, hogy ez még nem a Nagy-Budapest volt!
Ez egy lokális csúcs is volt egyben, ugyanis – nyilván a háborús hatás okán – 1949-re már „csak” 1.590.316 lakost mértek fel, de mint tudjuk, 1950-ben jött Nagy-Budapest, és ezzel ismét egy bővülési periódus kezdődött, a folyamat pedig 1980-ban tetőzött, mikoris 2.059.226 fő volt Budapesti lakcímen bejelentkezve.
Ezek után jött egy csökkenés, ami nagyrészt az agglomerációba való kiköltözés okán zajlott le. Ez pedig újabb kérdéseket vet fel, mert a Nagy-Budapest vízió alapját jelentő felmérés periferiális indexe alapján manapság újabb településeket kellene a városhoz csatolni.
Lenne ennek értelme? Ha a korábbi elméletből indulunk ki, és azt vizsgáljuk, hogy az egyes Budapest környéki települések mennyire integrálódtak Budapest gazdaság, népmozgalmi, szociológiai rendszerébe, akkor igen, lenne értelme. Ha viszont abból indulunk ki, hogy a város már így is túl nagy, akkor meg nincs…
Miután nem nekünk kell ezt eldönteni, meg talán napirenden sincs a téma, mi cikkünket ezen a ponton le is zárjuk, ahogy minisorozatunkat is – legalábbis addig, amíg más olyan adatokra nem bukkanunk, amelyek a témát még árnyaltabban tudják bemutatni.
