Épített örökség Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Pest eltűnt városfalai – nyomokban még felfedezhetők!

A pesti későközépkori városfal, mint építészeti alkotás, majd műemlék, fennállása óta közismert. Napjainkban a kb. 2,2 km hosszú falszakasz műemléki és régészeti védettség alatt áll, és a két oldaláról hozzáépített házak udvarán műemlékileg helyreállított formában egyre több részlete válik szabaddá.

Borítóképen: Pest madártávlati képe DNy felől (Hallart-Wening 1084)

A kaputornyok, előttük rondellával, és a külső tornyok közterületekre, főként forgalmas útkereszteződésekre esnek, s ezért a 18. századi bontásokból még megmaradt falrészletek jelentős része is megsemmisült a mai, korszerű közműhálózat és forgalmi rend kialakításával. Ez lett a sorsa a Kossuth Lajos utca K-i végén álló Hatvani kapu rondellájának, a Kecskeméti utca végén álló kapunak és az előtte levő rondellának is. A Váci utca keleti végén levő kaputorony felét az utca nyugati oldalán álló bérházak építése során bontották le a 20. sz. elején.

Budapest V. Belváros. A középkori pesti városfalak elhelyezkedése a mai utcahálózatban (a ’890 előtti utcanevekkel, így Tanács körút = Károly körút)
A kecskeméti kapu belső homlokzata a XVIII. sz. végén, a lebontása előtt készült felmérési rajzon
A régi Hatvani kapu. Olajfestmény

Észre kell venni, hogy a városfelek kialakítását egyrészt a város mérete, másrészt pedig az a tény határozta meg, hogy a városfalon kívül lehetőség volt arra, hogy Pestet minden oldalról víz is védje, ugyanis ebben az időben még létezett – és nem mocsaras állapotban! – a Rákos-árok!

Ezt a tényt igazolja az alábbi kép, ami a 17. század végén készült:

Pest kelet felől nézve a XVII. sz. végén (Hallart-Wening 1684)

Ajánlott Cikkek