Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

„Pipát, asszonyt, automobilt nem adunk kölcsön!” – avagy az első autóbusz-bemutató Magyarországon

Érdekes történetre leltünk a régi sajtó böngészése közben. Az első, kifejezetten autógyárként megépült telep Aradon 1909-ben indult el, de a város már 1906-ben kiírt egy pályázatot autóbuszok beszerzésére. Azt tehát sajnos nem tudjuk, hogy milyen gyártmány lehetett az 1907-ben több magyar városban is bemutatásra kerülő autóbusz, de két biztos tippünk azért van!

Borítóképen: Arad, Salacz utca, Központi Szálloda1910-ben, előtte lóvasút (?) és egy minden bizonnyal MARTA autóbusz

A két erős tipp pedig a Podvinecz és Heisler, illetve a Westinghouse. Dönteni nem tudunk a kettő között, de azt tudjuk, hogy később a MARTA esetében (ahogy a nevében is szerepelt 1909-ben: Magyar Automobil Részvénytársaság Westinghouse Rendszer) a Wesinghouse-t is bevonta az együttműködésbe. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy az amerikai vállalat francia leányára inkább a vasúti egységek gyártásánál volt jelentősége a Weitzer János Gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt.-nél. A részletek az alábbi cikkben olvashatók:

A Podvinecz és Heisler – később az ebből alakuló MÁG – történetének kezdetei pedig az alábbi cikkben olvashatók:

De maradjunk a történetnél, nézzük, hogyan került végül Békéscsabára 1907-ben az aradi busz! Ennek felidézéséhez segítségül hívjuk a Békésmegyei Közlöny 1907-es 101. számát, ahol így írnak:

„Pénteken délután döntötték el azt a kérdést, hogy átengedje-e Arad város a békéscsabaiaknak automobilját. Arad város törvényhatósága gyűlésezett ezúttal s a tanács arra kérte a gyűlést, adjon neki felhatalmazást arra, hogy az „autóbuszt” egyes városoknak – amennyiben kérnék -próbautak céljaira odakölcsönözhesse.

– Nem adjuk! Ohó! Még mit nem! Nem lehet! – hangzott a padsorokból. Reisinger Sándor a tanács javaslatát támogatja, mire Nemess Zsigmond, általános derültséget keltve, közbeszól:

– Pipát, asszonyt, automobilt nem adunk kölcsön!”

Hát ez nem indult igazán jó! De aztán valahogy mégiscsak kedvező döntés született, ugyanis a jegyzőkönyvekbe az került bele, hogy Békéscsaba városának kölcsön adja bemutató céllal az autóbuszt a tanács, de az ezután jelentkező városok esetleges hasonló kéréseire nézve a törvényhatósági bizottság közgyűlése fog határozni.

A határozat folytán az autóbusz Békés megyének vette útját. Gyulán már várt rá a békés megyeiek csoportja s mintegy 32 utassal futott be 20 perc alatt Gyuláról Békéscsabára. Csabáról két óra után Öcsödre indult az autóbusz, és aztán következő nap indult vissza Aradra.

„A monstruózus kocsi óránként35 -40kilométeres sebességgel halad”

írták akkor.

Látható tehát, hogy a kölcsönre ugyan csak Békéscsabának adtak engedélyt, de a dolog természetéből adódóan azért mégiscsak el kellett haladni más városokban is, így aztán több magyar városban is bemutatásra került az aradi autóbusz!

És visszafelé mér egy incidens is történt!

Nem kell nagy dologra gondolni, de jól mutatja az akkori viszonyokat az eset. Történt, hogy már Aradra visszafelé menet a busszal szembe haladt egy kocsi, melyet az autóbusz vezetője leirányított a kövezett útról, de a kocsis annyira elbámult, hogy a fogat nekiment egy távíróoszlopnak… Az eset után volt egy kis összeszólalkozás, de kiderült, hogy a Justh Gyula képviselőházi elnököt szállító kocsi és az autóbusz között még volt legalább öt méter, így nem a busz, vagy vezetője okozta a „balesetet”…

Szóval, így ment ez akkoriban!

Ajánlott Cikkek