Pont a ponton volt a megoldás
Korábban is közöltünk cikkeket arról, hogy a magyarországi hidak milyen károkat szenvedtek a háború során. Gyakorlatilag az összes Duna- és Tisza-híd megsemmisült, így az ország abban az állapotában a folyók által három részre volt szakítva. Persze ez így lehet, hogy nem teljesen pontos, mert előfordulhat, hogy keleten és délen már elkezdődött a károk elhárítása, míg nyugat felé még éppen a rombolás folyt…
Borítóképen: Újpest, Angyalföld, baloldalt a Népsziget, rajta keresztül az Újpesti vasúti híd halad, a felvétel 1944. április 14-én készült (forrás: Fortepan / Magyar Királyi Honvéd Légierő)
De ez semmit nem javított a helyzeten, a hidakat újjá kellett építeni. A károk mértékéről, a számokról korábban szintén írtunk. Tudjuk, a számok nem adják vissza azt a veszteséget, amit a háború okozott, de rávilágítanak a károk mértékére. Legalábbis anyagi értelemben, ugyanis a szellemi rombolás minden bizonnyal felmérhetetlen… De a számok:
Ezúttal egy olyan hídról lesz szó, ami talán kissé kívül esett mindig is az érdeklődésen, hiszen annak ellenére, hogy ez a vonal biztosította Dorog és Tokod szénbányinak elérését, illetve ezeken a városokon keresztül Almásfüzitő térségében kapcsolódni lehetett a Budapest-Hegyeshalom vonalhoz ezek a vonalak soha nem tartoztak szigorúan véve a fővonalakhoz.
Mint tudjuk, ez a híd valójában két hidat jelent, egyrészt az Újpesti öböl feletti részt, ami Újpestet és a Népszigetet köti össze, másrészt pedig a fő Duna-ág felett a Népsziget és Óbuda közötti kapcsolatot teremtette meg – amíg le nem rombolták:
Ezt a tényt jól szemlélteti a hazai vasútvonalakat ábrázoló térkép is – amelynek részlete alább látható -, ami egyben azt is megmutatja, hogy a fővonali szerep egyértelműen a Bicskén átvezető vonal volt.
Nagy figyelmet kapott ugyan a híd, amikor épült, és persze amikor lerombolták szintén, de a vonal, ami a Dunántúlon hozzá kapcsolódott mégsem volt igazán jelentős – legalábbis személyszállítás terén! -, de a Budapest-Hegyeshalom vonallal való kapcsolata elég volt hozzá, hogy aztán felrobbantsák…
A mai híd és egy kis történelem korábbi cikkünkben:
A cikkben található egy kép, ami arról a tábláról készült, ami a háború utáni újjáépítésről számol be. A tábla szerint az újjáépítés 1952 és 1955 között történt meg, de addig is kellett megoldást találni, ugyanis a többi budapesti híd is romokban volt, az Árpád híd átadására pedig csak 1950-ben került sor:
Ilyen formán a legközelebbi kapcsolat a Manci hídon keresztül vezetett Újpest és Óbuda között, ami igazából két híd volt, és a Margit hídtól északabbra épült meg. A pesti oldalon a mai Radnóti utca (akkor Híd utca), míg a másik oldalon a Lukács fürdő magasságában ért partot – és persze a Margit szigeten át kellett közlekedni rajtuk.
Gondoljunk bele, hogy ez micsoda kerülő volt például azok számára, akik Újpesten laktak, de az óbudai gázgyárban dolgoztak, vagy fordítva, ha valaki Óbudán lakott, de Újpest valamelyik üzemében dolgozott! Arról nem is beszélve, hogy az említett bányákból ekkor is be kellett hozni a fővárosba a szenet!
Sajnos nem véletlen, hogy ekkor következett be az a vasúti katasztrófa, amikor a MÁV egy szerelvénye ütközött a HÉV egy szerelvényével, hiszen az újpesti vasúti híd hiányában az esztergomi vonalról a Császár fürdőig is beengedték a vonatokat!
De ebben az évben még csak éppen elindult az Újpesti vasúti híd újjáépítése… Látható azonban, hogy más megoldás kellett, így itt is egy ideiglenes hidat építettek ki!
Amikor nekiláttak a roncsok eltávolításának, az első feladat az esetleg fel nem robbant anyagok megkeresése volt. A hidat ugyan a németek robbantották fel 1944 decemberében, de a hidat több légicsapás is érte a szövetségesek oldalról, így aztán több fel nem robbant légibombát is találtak a tűzszerészek…
Nos, ez volt a története egy lassan már-már feledésbe merülő ideiglenes pontonhídnak, ami pedig igenis létezett, és abban a helyzetben – igaz a lehető legspártaibb módon! – biztosította legalább a teherautók és a személyek forgalmát, ha vasúti közlekedésről természetesen szó sem lehetett is ezen az alkotmányon…
Mondjuk később ezt is megoldották, talán lehet, hogy éppen az ekkoriban felrobbantott vasúti hidakra emlékezve:
Igen, a képen nem egy Bobó látható, de az első próbákat egy M44 végezte, a borítókép pedig azért fontos, mert azon látható, hogy egy komplett szerelvény is áthajthatott a hídon!
De vissza az Újpesti vasúti hídhoz! Amikor aztán a ponton kiszolgált, nyilván elbontották, és aztán a híd újjáépítése is megtörtént.
