Vélemény Vélemény-cikkeink

Putyin: „Az Egyesült Államok egyenesen halad a Szovjetunió útján”

A címben idézett szövegrész elsőre meghökkentő kijelentés, ugyanakkor Putyin kijelentéséhez főzött érvelése egész kerek, ugyanakkor a tények keverednek a vágyok megfogalmazásával. De a gondolatmenet így is érdekes, hiszen az orosz elnök saját tapasztalataira építi fel teóriáját. Nézzük, miért gondolja Putyin, hogy az Egyesült Államok egyszercsak szétesik!

„A volt Szovjetunió egykori állampolgáraként elmondom, hogy mi itt a gond. A birodalmaknak gondja az: olybá tűnik számukra, hogy olyan hatalmasok, hogy megengedhetnek maguknak kisebb tévedéseket és hibákat. Ezeket megvesszük, azokat megfélemlítjük, ezekkel megállapodunk, azokat elhalmozzuk gyöngyökkel, ezeket pedig megfenyegetjük hadihajókkal. És ez megoldja a problémákat. A problémák mennyisége pedig egyre nő, és elérkezik egy pillanat, amikor már nem lehet megbirkózni velük. Az Egyesült Államok biztos léptekkel, magabiztos járással, szilárd lépésekkel halad egyenesen a Szovjetunió útján.”

Ezek tények, nincs okunk vitatkozni, de meg kell jegyezni, hogy ez a birodalmi szemlélet (megvesszük, megfélemlítjük stb.) általánosan igaz. Ami viszont tényleg érdekes, az, hogy Putyin Oroszországa tényleg csak egy pár témát tart fókuszban, és nem akar a világ igazságosztója lenni, mint annak idején a Szovjetunió, vagy éppen – most és akkor is! – az Egyesült Államok! A Kreml ma már csak a déli tagköztársaságok, illetve Ukrajna és Fehéroroszország témáját tartja forrón, természetesen az gáz- és olajexporton kívül.

Ugyanakkor Biden – mint azt már többször is megírtuk – egyszerre minden fronton harcolni kar, és gyakran a szövetségesek érdekeit sem veszi figyelembe, ezért időnként – már most! – visszakoznia kell olyan témákban, amiket pedig magas prioritással kezelt korábban. Valójában az a nagy különbség, hogy Moszkva inkább reagáló, és csak „fűalatt” jelenik meg agresszorként, a nyílt konfrontációt kerüli, ugyanakkor mindig erőt mutat. Ezzel szemben Washington kifejezetten irányít, utasít, és minden téren igyakszik tematizálni a nemzetközi politikát.

És ez az, ami nem igazán megy… Miközben felad bizonyos pontokat – kifejezetten önös érdekből -, több, és kényesebb pontokon avatkozik be, és egyértelműen egy új hidegháború irányába tereli a világot! Természetesen Biden probléma-felvetései nem minden alapot nélkülöző kötözködések, igenis valós alapokon állnak, ugyanakkor a nemzetközi jog határait feszegetik, amikor különböző intézkedésekkel, akár közvetlen beavatkozásokkal érvényesíti mindenek feletti akaratát a Fehér Ház. Ez pedig rémesen hiteltelenné teszi, és ellenérzéseket kelt azoknak is, akik pedig alapvetően egyetértenek a Biden-féle politikával.

Volt még egy fontos gondolat Putyin beszédében; véleménye szerint nincsenek nagy nézeteltérések Oroszország és az Egyesült Államok között, ugyanakkor az amerikai fél még csak nem is titkolja, hogy fel akarja tartóztatni Oroszország fejlődését.

Itt érkezünk el arra a pontra, ami különösen fontos! Oroszország – és Kína is! – úgy döntöttek, hogy nem foglalkoznak többé ideológiai kérdésekkel a nemzetközi politikai hadszíntéren, hanem kifejezetten csak a gazdasági témákra összpontosítanak. Ez nagyon fontos változás, ugyanis korábban a kommunizmus, vagy a maoizmus korában minden fontosabb volt, mint az, hogy az országban jólét legyen. Putyin talán úgy véli, hogy ezen csúszott el a Szovjetunió, de az biztos, hogy Peking megértette; nem mehetnek tovább azon az úton, ami figyelmen kívül hagyja az embereket!

Az persze más kérdés, hogy kiket tart fontosnak a két ország, mert most úgy tűnik, hogy Putyin inkább elitista szemlélettel közelíti meg a jólét kérdését, míg Peking inkább „tömegesít”. Ez előbbi felfogás lényege az, hogy az erős állami hatalom mellett, azzal együttműködve csak egy szűkebb réteg jólétére koncentrál, abban bízva, hogy ez a jólét lefelé terül majd. Kína ezzel szemben azt célozza, hogy mindenkinek legyen munkája, azzal egyre jobban keressen, és a szintén erős állami befolyást sokkal közvetlenebbül használja a legalsó néprétegekig bezárólag.

Ma a kínai modell tűnik ütőképesebbnek, de ha az erős állam, és az egyre erősebb gazdasági szereplők hallgatólagos kiegyezése megbomlik, könnyen a feje tetejére áll a rendszer. Putyin esetében ez kisebb kockázat, ugyanis az erős gazdasági szereplők lekötelezettjei az államnak, így – egy-két esettől eltekintve – az elit nem lázad. Kínában már kicsit más a helyzet, de ma ott sem látszanak komolyabb repedések a rendszeren.

A fentiekből pedig egyenesen következik, hogy sem Kína, sem Oroszország nem akar hidegháborút, nem akar újabb ideológiai alapú polarizálódást a világban, de ez most az Egyesült Államok nem hagyja nekik, belekényszeríti őket egy olyan egyirányú utcába, ami már egyszer sikert hozott Washingtonnak.

Az állami vállalatok elleni harc, a globális minimum-adó, az elnyomással szembeni fellépés hangsúlyozása, a szankciók, és a kardcsörtetés mind-mind a magasabbrendűnek vélt nyugati ideológia jegyében fogan meg, holott nincs másról szó – mint ahogy Putyin is mondja – csak az Egyesült Államok birodalmi törekvéseit szolgálják!

Ez az, ami heteltelenné teszi Washington és a Biden-kormányzat külpolitikáját, és ez az, ami miatt – egyetértve, vagy sem – a világ sok pontján az Egyesült Államokat tekintik a legnagyobb veszélynek a világra nézve. És ez még sokkal rosszabb is lehet…

Ajánlott Cikkek