Hírek Vélemény-cikkeink

Putyin: Húzd meg, ereszd meg!

Az orosz elnök nem reagált Biden tárgyalási felhívására, sőt, Oroszország láthatóan tovább dolgozik hadserege stratégiai elhelyezésén egy esetleges éles konfliktusban, valamint élesben is komoly erőt mutattak Szíriában, de kiderült, hogy a csütörtökön videokonferencia keretében részt vesz az Egyesült Államok által szervezett klímacsúcson. Most akkor mi az irány? Nehéz kibogozni a szálakat, de úgy tűnik, hogy a Kreml kezdi aktívabban befolyásolni az események menetét.

Eddig – legalábbis diplomáciai értelemben – Oroszország inkább csak reagált, de szentpétervári kiutasításos botrány óta kissé fordulni látszik a helyzet. Amikor pedig Biden invitálta megbeszélésre Putyint, az orosz elnök úgy nyilatkozott, hogy a találkozónak még nincs itt az ideje, akkor a döntést magához vette, hiszen az USA ajánlatát fenn kell, hogy tartsa – ha komolyan gondolta…

A klímacsúcs – melyet 40 ország részvételével rendeznek – persze nem az a fórum, ahol majd az USA és Oroszország fontos biztonságpolitikai kérdésekről egyeztetnek, de azért mégis jelent valamit, hogy az orosz elnök elfogadta annak az amerikai elnöknek a meghívását, aki kérdésre válaszolva gyilkosnak nevezete őt. De mindez nem jelent semmit, mert ami a diplomáciai csatornákon zajlik, csak a történet egy része, a fontos események nem csak a lehúzott redőnyök mögötti titkos szobákban történnek.

Egy újabb ukrán katona vesztette életét vasárnap tüzérségi támadás következtében a Donyec-medencei fronton – jelentette a 128-as munkácsi gépesített hegyivadász dandár Facebook-oldalán, írja a KISZó a Mukachevo.net-re hivatkozva. A támadásban életét vesztette a munkácsi gépesített hegyivadász dandár egyik katonája, egy másik katona repeszsérüléseket szenvedett, őt kórházban ápolják. Most is az orosz szakadárokat vádolják azzal, hogy megsértették a tűzszüneti egyezményt, amikor aknavetőkkel támadták az ukrán hadsereg egységeit.

De egy háború nem csak a földön zajlik, így az oroszok máris reagáltak arra, hogy az ukrán-török csúcstalálkozón újabb török drónvásárlásról állapodott meg a két fél. A Bayraktarnak esélye sincs az orosz Lancettel szemben, amely „alá tudja aknázni az eget”. Ezzel mutatták be a ZALA Aero Group termékét, a Lancet drónt az orosz állami televízióban. Mint ismeretes, A Bayraktar TB2 az azeri-örmény háborúban került rivaldafénybe, a török támogatású azeri erők súlyos veszteségeket okoztak velük az örmény páncélosoknak. A hír önmagában nem is annyira érdekes, de az mér igen, hogy az oroszok tulajdonképpen arra készülnek, hogy drónokból álló hálót terjesztenek ki a hadszíntérra, és amikor egy-egy Lancet lőtávolba kerül, kamikaze módjára lecsap az ellenségre.

A Lancet

Egyértelmű fenyegetés ez is, nincs kétség, ahogy afelől sem, hogy az orosz hadsereg szíriai beavatkozása is egy jelzés arra vonatkozóan, hogy bemutassák, mire képesek, illetve, hogy élesben is kipróbálják a technikát. A tegnap végrehajtott támadásban 200 fegyveres vesztette életét, valamint fegyvereket, járműveket, és robbanóanyagok gyártásához szükséges alapanyagokat is megsemmisítettek.

Közben az EU külügyi főmegbízottja, Josef Borrell a Dmitro Kulebával történt telefonos egyeztetés után úgy nyilatkozott, hogy az orosz hadsereg létszáma immár 150 ezerre nőtt a Donbasz közvetlen közelében, és a Krímben. Borrell elmondta, hogy az EU felszólította Oroszországot haderőinek azonnali kivonására a térségből, továbbá kijelentette, hogy a 27 tagállam egyöntetűen támogatja Ukrajna függetlenségét és területi egységét, és továbbra sem ismeri el a Krím félsziget oroszok általi törvénytelen elcsatolását. Borrell szavai pusztába kiáltott szóként szálltak el az éterben, nem valószínű, hogy érdemi reakció várható. Ennyit az EU erejéről…

Az minden esetre tény, hogy Oroszország nem állt le a katonai erők átcsoportosításával, de nagy kérdés, hogy Kína végül milyen álláspontra helyezkedik. Most az a valószínű, hogy egy esetleges donbaszi konfliktusban közvetlenül nem vesz részt Peking, ellenben a saját érdekszférájának tekintett Dél-Kínai tengeren, és/vagy Tajvan esetében fokozhatja aktivitását, amivel erőket vonhat el az USA-tól. Miért gondoljuk ezt? Mert Kína inkább gazdasági erejével operál, amikor befolyásszerzésre törekszik, és nem szívesen megy bele kétes kimenetelű harcokba, mint amilyen Donbaszban következhet, és látni kell azt is, hogy a Donbasz önmagában nem zavarja Kína érdekeit.

Miért fontos mindez? Mert amikor a szankciók, és a közös ellenség fenyegetése egy táborba tereli Oroszországot és Kínát, akkor a drámai mértékű kulturális különbségek, illetve a sokszor ellenséges múlt okán nem kell nagy összeborulásra számítani, inkább csak valamilyen laza, a mindenkori geopolitikai helyzettől függő, inkább taktikai, semmint stratégiai szövetségre.

Ezt pedig nem csak Washington reméli, hanem Pekingben és Moszkvában is tudják, ezért most mégis kezdődhet valamiféle párbeszéd az Egyesült Államok és Oroszország között. Hogy miért most? Mert mint említettük, most Putyin tudja – látszólag? – irányítani az eseményeket azzal, hogy egyszer már kikosarazta Biden-t. A hírek szerint a kétoldalú találkozó lehetőségéről egyeztetett Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó orosz kollégájával, Nikolay Patrushev-vel. Egyelőre csak abban állapodtak meg, hogy továbbra is kapcsolatban maradnak – közölte Emily Horne, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője.

Hol tart tehát most a konfliktus? Most úgy tűnik, hogy Putyin adja elő a kicsit békülékenyebb fél szerepét azzal, hogy eleget tesz az USA meghívásának a klímacsúcsra, és tanácsadói szinten egyeztetések zajlanak, ugyanakkor pedig minden eddiginél keményebb nyomást fejt ki katonai téren…

Ezt már láttuk Biden-től is, és akkor sem igazán vettek más irányt az események, a világ egyenesen robog a háború felé… Ez nem jelenti azt, hogy tényleg éles harcokra kerül sor, de jelenlegi ismereteink szerint nincs olyan tényező, ami biztos garanciát jelentene a háború elkerülésére.

Ajánlott Cikkek