Rába Super: a sokarcú, sokféle mindenes
A Magyar Waggon- és Gépgyár – ahogy akkor nevezték – már 1905-ben gyártott autót, aztán pedig autóbuszok és teherautók is épültek a Rába-parti városban. Az első autóbuszt 1925-ben mutatták be – akkor a csehszlovák Praga gyárral együttműködve -, majd Budapesti Autóbusz Közlekedési Rt. (BART) harminc Rába LHo buszt állított üzembe 1928-ban újonnan indult vonalain.
Borítóképen: Rába Super 2,5 tonnás változat a korábbihoz kísértetiesen hasonló orr-kialakítással
A gyár termékei sokszor bizonyítottak, azonban a magyar ipar 1920 után mindig a kapacitás-minőség-ár hármas nyomása alatt volt, így aztán a győriek helyzete sem volt egyszerű az igen szűkös fizetőképességű piacon. De mindig voltak különböző teherautóik és buszaik, azokat folyamatosan fejlesztették is.
Bár talán nem a győri vállalat volt a legnagyobb autógyártó, a háború után mégis sikerült gyorsan talpra állniuk, így aztán gyorsan nekiláthattak a Rába-Super teherautók gyártásának. A Rába-Krupp teherautók gyártása már szóba se jöhetett – már csak gyártási és licensz-problémák okán sem! -, ellenben az 1940 körül kifejlesztett Rába-Super és Rába-Speciál gyártása előtt elviekben nem volt akadály.
Hogy miért éppen ezekkel kezdtek? Nos, sok választási lehetőség nem volt, azt gyártották, amit lehetett, amihez talán (?) megvolt minden készségük – értve ezalatt az emberi erőforrásokat és persze a gépeket, berendezéseket. Ez utóbbiak terén biztosan volt „némi” hiány, de egy ideig pótolható volt élőerővel. Csak hát így a termelékenység…
De nézzük, hogy mit is jelentett ekkor a Rába-Super! Azt tudjuk, hogy a Rába-Special alvázán osztozott, ami visszavezethető a Rába-AFI (AustroFiat) együttműködésre, ahogy azt is tudjuk, a nem éppen legtakarékosabb benzinmotoros hajtás jellemezte. De ez volt, ezzel kellett valamit kezdeni!
A főbb műszaki adatok:
Láthatjuk, hogy az adatoknál megjelenik az a bizonyos SUPER-3 megkülönböztetés, ami talán annyit tesz, hogy a háború után gyártott példányok nem teljesen voltak azonosak a korábbiakkal, mert – bár igen szűkösek voltak a lehetőségek… – futotta némi fejlesztésre (rossznyelvek szerint ez néhol visszafejlesztés volt…), de inkább a súlyra utalhat!
A főbb méretek:
Ez a rajz azt mutatja, hogy ugyan a teherautó különbözhetett az elődöktől, de megjelenésében nem volt nagy változás. Erre azonban nem kellett sokat várni, mivel már 1949-ben megjelenik egy „új arc” a Rába-Supereken! Íme:
A beltartalom ekkor nem változott, de az mindenképpen figyelemre méltó, hogy ezzel az „arccal” már ekkor létezett hűtőkocsi felépítmény, ahogy az alábbi képen is látható:
Nos, a Rába-Super tehát kétféle „arc” tulajdonasa lehetett, de nem tudunk elmenni amellett, hogy az új, már kifejezetten a háború után tervezett orr-rész igencsak emlékeztet egy későbbi típusra… Véletlen, lehet? Íme:
Nem gondoljuk, hogy bármi csalafintaság is lenne a történetben, de azért érdekes a hasonlóság.
