Hírek

Rabszolgák, gyarmatok, Nyugat

A térdelés, meg a szivárvány-parádé elvitte a show-t a foci Európa bajnokságon. Az egyén szabadsága – úgy tűnik – ma mindennél fontosabb. Úgy tűnik… Mert ami a bevándorlás terén megy, annak bizony sem a szabadsághoz, sem az egyénhez nincs sok köze. A minap egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozóval beszélgettünk, aki Németországba közvetít magyar és más kelet-európai munkaerőt. Elmondta az igazságot.

Borítóképen: Csak a kiszákmányolás helye változott… (forrás: komlomedia.hu)

Az első és legfontosabb alapvetés nem más, mint az, hogy „a német” nem dolgozik – fizikai munkát legalábbis nem végez. Ez nem lustaság, komoly történelmi előzményei vannak! A Marshall segély hozta fellendülés idején Németországban azonnal jelentkezett a munkaerő-hiány, hiszen a második világháborúban 5,7 milliós emberveszteséget szenvedtek, és a keleti országrész (az NDK) 1950-ben szintén „elvitt” 18,5 millió németet.

Ekkor még nem volt nagy a probléma, mert Olaszországból még mindig erős volt a kivándorlás – annak ellenére is, hogy az olaszok több pénzt kaptak a Marshall-terv részeként. Olaszországban ugyanis az akkori baloldali vezetés túlságosan is elengedte a gyeplőt, és olyan infláció alakult ki, ami szinte lenullázta az addigi eredményeket. Németország ipara jóval nagyobb és fejlettebb volt – legalábbis a háború előtt… És most ezt mind újra be kellett indítani. Mentek tehát az olaszok, de egy idő után elmaradoztak, mert a ’70-es évek vége felé valamelyest rendeződtek a gazdasági viszonyok a „digóknál” is.

A lényeg azonban, hogy jött a munkaerő, olcsó volt, és kiapadhatatlannak tűnt a forrás, de mégis megakadt a dolog… Ekkor léptek be a „jugók”, akik Tito alatt közel sem voltak annyira elszigeteltek, mint a szocialista blokk többi országa (egyébként Jugoszlávia is kapott a Marshall segélyből!), megindult tehát az újabb olcsó munkaerő importja. Ez aztán folyamatos volt, de ma már vannak olyan utódállamok, amelyek egész egyszerűen elnéptelenednek, így utánpótlási bázist ma már aligha jelentenek! Sebaj, jöttek a törökök, akik még olcsóbbak is voltak, mint a jugók, vagy előtte az olaszok, és kezdetben vallási jellegű problémák sem voltak. Kezdetben…

Most nézzük meg, hogy mi a helyzet Franciaországban! Ellentétben Németországgal, Párizs jelentős gyarmatbirodalmat tartott fenn, így mindig volt olcsó forrása; a gyarmatokon termelt áruk mind az anyaországot gazdagította, az Afrika-szerte alkalmazott munkaerő költsége pedig töredéke volt a Franciaországi béreknek. Igen ám, de a gyarmatbirodalom összeomlott, az öntudatra ébredő népek sorra űzték el kizsákmányolóikat. A második világháború után ezért más stratégiához kellett folyamodni…

A franciák az első időkben megszakítottak minden kapcsolatot volt gyarmataikkal. Ez részben kényszer volt, mert a gyarmatok sem igen akartak szóba állni velük, és pénzügyi téren sem volt jól eleresztve Párizs – éppen azért, mert a gyarmatokat többé nem szipolyozhatta… Amikor azonban megérkezett a Marshall segély, és nyomában a francia ipar rég nem látott aranykora (csak kiragadva: a Citroën DS forradalmi technológiája, vagy a talán még nagyobb csúcstechnika, a Concorde szuperszonikus utasszállító a britekkel együttműködésben), hiányzott az az olcsóság, amit korábban más és más iparágakban a gyarmatok biztosítottak.

A megoldás egyszerű; a volt gyarmatokról importálni is lehet a rabszolgákat, nem kell feltétlenül hazájukban dolgoztatni őket! A gyarmatok többségén megtartották a francia nyelvet – legalábbis az oktatását -, így mi lehet a probléma? Az csak később ütött be, de meg kell jegyezni, hogy a brit modell is pontosan ezt a mintát követte, de a rabszolgákkal termelt áruk behozatala helyett immár rabszolgákat importált a gyarmatokról. Nos, ők lettek azok a bevándorlók, akik segítettek abban, hogy sem a britek, sem a franciák nem végeztek többé fizikai munkát, ellenben az irodákból, jelentősen magasabb fizetésért pontosan ugyanúgy irányítottak, ahogy azt annak idején a gyarmataikon tették! Igen ám, de ahogy a gyarmatokon, most Európában is felnyílnak a szemek, és immár jogokat követelnek, mint annak idején, mikor pontosan ugyanúgy zavarta a gyarmati országok polgárait, hogy gazdáik hihetetlen jólétben élnek, miközben ők épphogy megélnek…. Sőt! Ma már sokan kifejezetten azért érkeznek, mert úgy gondolják, hogy a modernkori rabszolgatartók szintjén élhetnek, csak Európába kell jönniük!

De ez nagyon nem így van, viszont a szellem kiszabadult a palackból, és nem az történik, amire Európa kizsákmányoló országai számítottak! A rabszolga-importtal ugyanis importálta azokat a problémákat is, amiket magukkal hoznak azok, akik egyre kevésbé a munka miatt jönnek Európába! Igen, a rossz közbiztonság, a sötét középkort idéző vallási fanatizmus, a lepukkant negyedek a városokban, a közhatalom meggyengülése mind-mind megérkezett!

Európa pedig nem tanul! Nem képes beismerni, hogy hibázott, nem képes felfogni, hogy ma is pontosan ugyanazok a birodalmi, gyarmatosító reflexek vezérlik működésüket, mint a gyarmatbirodalmak fénykorában!

Csakhogy ma már a szomszéd házban, meg abban a buszmegállóban robbantanak, ahol mindennap közlekednek, azokban az iskolákban terrorizálják gyerekeiket, ahova még szüleik biztonsággal járhattak, és nem Timbuktu egyik oázisában! Nagy ám a különbség!

És most vissza a munkaerő közvetítőhöz, aki nemes egyszerűséggel összefoglalta mindazt, amit fentebb leírtunk. Elmondása szerint egy win-win szituáció (mindenki nyer), mert a foglalkoztató a német bér töredékéért kap munkaerőt, az alkalmazott bevándorló pedig nagyságrendekkel többet keres, mint otthon (ott kb. semmit…). Mi ez, ha nem egy mindenki számára jó üzlet?

Eláruljuk; rabszolgatartás! Ezen túlmenően pedig versenytorzító hatású is, hiszen a német ipar kimagasló teljesítménye nem kis részben annak köszönhető, hogy az iparvállalatok zsebében marad az a pénz, amit nem kell kifizetniük bér gyanánt! Ez lenne a német ipar, és az export-offenzíva alapja? Úgy bizony…

Európa nyugati része ugyanis igencsak lemaradóban van innováció terén, a bejelentett szabadalmak egyre kisebb hányada érkezik innen, Kína és az Egyesült Államok ezen a téren mindent visz!

A modell fenntarthatatlan, ezt jobb lenne minél hamarabb belátni… Az elit eddig ugyanis élvezte a kizsákmányolás minden gyümölcsét, de most egyszeriben terhes lett a dolog, mert amikor már a negatívumokat is viselni és főleg kezelni kellene, akkor többségük süketté és vakká válik, vagy egész egyszerűen kizárólag a profitot nézi továbbra is, és hajtja a mókuskereket tovább!

A probléma abban áll, hogy keleten nincs meg azok az előnyök, mint amik a volt gyarmattartó modern kori rabszolgatartóknál léteznek, a hátrányok viszont ugyanúgy jelentkeznek! Nincs mit a mérleg két serpenyőjébe rakni – legalábbis az előny oldalon! De van egy rossz hírünk; hamarosan Nyugaton sem lesz! A mai migránsok többsége nem képes semmilyen munkavégzésre, és különösebb indíttatása sincs arra, hogy dolgozzon, de a jogaikért egyre erőteljesebben kiállnak a maguk középkori sötétséget idéző erőszakos módján!

A Nyugat még nem érzi, de bizony ott van a levegőben a lassú rohadás szaga. És tény, hogy ma még egy nyugati átlagpolgár – anyagi értelemben! – nagyságrenddel jobban él, mint keleti társaik, de hosszabb távra gondolva bizony ideje lenne átgondolni azt a felsőbbrendű hozzáállást, amit most a látszatcselekvésekkel palástolnak, úgymint BLM, LMBTQ, és hasonló marginális, látszólag (!!!) az egyenlőségről szóló témák!

Rohadt egy nagy átverés ez, de ahogy a migránsoknak is leesik, hogy átverték őket, úgy lassan az európai polgár is rájön, hogy csalás áldozata lett…

Ajánlott Cikkek