Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Repül, mint a Pinty! Aero-Ever R-14

„A napokban repülte be vitéz Hefty Frigyes Esztergomban az Aero-Ever cég új kismotoros sportgépét. Rubik Ernő tervezése az R-14 gép, mely a légi keresztségen átesve a „Pinty“ nevet nyerte. A 45 lóerős motorral felszerelt gép az első ilyen közép-európai gyártmány. Utazósebessége 150 km/óra. Nagy szerep vár rá a magyar repülésben!” – írta a Magyar Szárnyak 1942 október 1.-i száma.

Borítóképen: R-14

„Nem, csupán repülőteljesítményei és kitűnő repülőtulajdonságai, de gazdaságos üzeme is azt sejtetik a messzebbre tekintő, hogy úgy mondjuk: »repüléspolitikai« értelemben gondolkodóval, hogy a jövő »mindenki repülőgépe« talán a PINTY továbbfejlesztéséből alakulhat majdan ki” – írja máshol ugyanezen újság.

Nem titok, hogy Magyarországon az első nagy világégés során több repülőgyár is működött, majd aztán a háború lezárásaként repülőgépek építését is megtiltották, így maradt a polgári – leinkább sport – célokra épített repülők építése.

Idővel azonban újra megnyílt a lehetőség, hiszen a háborús készülődés a ’30-as évek közepére érezhetően megmozgatta az ipart is, nem csak a politikusok küzdőterét, és a magyar mérnökök újra foglalkozhattak repülőgépek építésével:

Ezen túlmenően a WM is gyártott katonai célokra repülőgépeket, így aztán gyártási tapasztalat és tudás volt, ugyanakkor volt, aki megmaradt a sportrepülőknél, illetve a polgári repülés berkein belül arra törekedett, hogy megalkossa azt a bizonyos „mindenki repülőgépét”. Ezen fáradozott tehát Rubik Ernő is. A név nem véletlenül ismerős:

A névben szereplő szám arra utal, hogy ez a gép Rubik Ernő által szerkesztett 14., így tehát nem lehet mondani, hogy minden tapasztalat nélkül vágott volna bele a tehetséges magyar mérnök újabb terve megvalósításába!

A Pinty jellegrajza és fő méretei

1941 decemberében Rubik Ernő már bemutatta az akkor még építés alatt álló gépet a szakmai érdeklődőknek, de akkor az még nem volt kész. Mindenesetre a szakértők elképedtek a kicsike, mindössze 45 lóerős motoron, meg azon, hogy milyen gondosan kivitelezett munka kerül ki az esztergomi Aero Evernél dolgozók kezei közül.

Rubik terveit a valódi repülőbemutató előtt három évvel vetette papírra, így amikor azt 1942 nyarán vitéz Hefty Frigyes a bemutató előtt kipróbálta, azt mondta, hogy;

„A Pinty voltaképpen háromesztendős »gyermekem« már, csak éppen most látom készen, igazában el is felejtettem már, mint a fiatal apa, aki három esztendeig távol élt a családtól, most hazajött, s az akkor csecsemő gyerek már elébe szalad és beszél.”

Érdekesen kezdődött a bemutató: Hetfy beült, felbúgott a motor, lendületesen elindult, majd le is állt…

Kiderült, hogy óvatosságból csak 15 liter benzinnel tankolták meg a gépet, de az a tankban a gyorsulástól hátrafelé elmozdult a tartályban, így a szívócső jobbára csak levegőt szívott. Ezen oknál fogva Hetfy kérte, hogy töltsék tele a tartályt, ami meg is történt.

Másodszorra nincs semmi probléma, de látható, hogy a gép meglehetősen nehézkesen mozog a földön (a reptér puha talaja erősen visszafogta), amikor azonban a levegőbe lendül, egyszerre megtáltosodik!

A pilóta annyira élvezi a repülést, hogy fél óráig fent marad, és csak úgy ficánkol a levegőben, amivel azt bizonyítja, hogy a gép mozgékony, jól fordul, és bírja a nyüstölést is – pedig ez még csak az első igazi próbája! Előtte ugyanis csak egyszer szállt fel vele, tett egy kört, majd leereszkedett…

Vitéz Hefty Frigyes és Rubik Ernő a próbán

Ezek után Dóczy százados (Dóczy Lóránd százados, repülőkísérleti vezető) következik, aki kéri Hetfyt, amikor az leszállt, hogy semmit ne mondjon neki a repülésről, mert nem szeretné, ha bármi is befolyásolná abban, hogy miként ítéli meg a gép tulajdonságait.

Dóczy már keményebb próbát tesz miután látta, hogy Heftyvel hogyan mozgott a gép. Ő már a föld fölött alig pár méterrel egy átstartolást is bemutat, és egyre szűkebb fordulókat vesz, de a kicsi gép bírja!

„Gratulálok, Ernő, nagyszerű a kisgép. Úgy repül, mint egy nagy!” – ezt mondja, amikor leér, és Rubik Ernő tervezővel vált pár szót. Nos, ezek után már ketten magyarázzák lelkesen, hogyan és miként kell vezetni a kis gépet, milyen tulajdonságai vannak!

Jenik Győző következett a sorban, aki az Arado gépeket kedveli, és olyan kritikusan szemlélte meg a gép legapróbb elelmeit is, mint a méret után készült, igen drága ruhát szokás megtekinteni! Ha hiba van, az végzetes…

Mikor leszáll, minden szigor eltűnik az arcáról, kifejezetten elégedetten érkezik meg.

A gép egyébként akkoriban 18.000 pengőbe került, de ha sorozatgyártásba tudták volna venni, az jelentősen csökkentette volna árát. Ez abban a helyzetben nem történhetett meg, de a bemutatón résztvevő gépet a MÁV sportrepülés már a megrendeléskor megvásárolta.

Hogyan derül ki mindez? Mert bizony Janik és vele együtt Antal Lajos is azért ment ki a bemutatóra, hogy a gazda szemével is megtekinthesse a gépet, de ahhoz, hogy gazdái lehessenek a gépnek, bizony várniuk kellett. Hogy aztán kaptak belőle, vagy sem, nem tudjuk, de az bizonyos, hogy ha a kitűnő szakemberek jónak ítélték meg a gépet, és már vásárolni is szerettek volna belőle, akkor…

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Pinty a magyar ipar egyik igen ritka remeke!

Ajánlott Cikkek