Repülőteret a hegyre!

Elsőre elég furcsán hangzik a terv, de van igazán logikus magyarázata annak, hogy 1933-ban Rotter Lajos és dr. Bierbauer Virgil miért javasolta, hogy Mátyásföld és Csepel helyett inkább a Svábhegyre kellene megépíteni Budapest nemzetközi légikikötőjét.

Borítóképen: A Svábhegy, Mátyásföld, és Csepel távolságai a belvárostól és tengerszint feletti magasságuk

Mátyásföldön 1922 óta működött az első nemzetközi kereskedelmi légiforgalmi repülőállomás, de ’33-ra már látszott, hogy más megoldást kell találni, mert ezen a területen már nincs lehetőség további bővítésre. Komoly tervezés kezdődött, ami rend szerint előbb az ideális hely megtalálásával indult.

Ekkor került szóba a Csepelen létesítendő repülőtér. Talán meglepő lehet az akkori terv, mert bizony ott, ahol a korabeli térkép jelöli soha nem volt reptér.

A hely tehát nem keverendő az 1941-ben elkezdett Tököli repülőtérrel, ami Tököl, Szigetszentmiklós, Szigethalom, Halásztelek, valamint a Duna által határolt, egykor Horthy-ligetnek nevezett területen található repülőtér:

De nézzük a tervezők érvelését, amiért éppen a Svábhegyre esett választásuk:

„A transzkontinentális légiforgalom fejlődését Magyarországon nagyon akadályozza az a körülmény, hogy az egész Dunamedencét a téli és a tavaszi hónapokban sokszor hetekig sűrű talajköd borítja. Ennek folytán a hosszújáratú repülőgépek nem számíthatnak biztos kikötési lehetőségre és ezért ez évszakokban Bécs, Budapest és Belgrád jelenlegi mélyfekvésű és a Dunavölgy párás légterének talajködje által csaknem állandóan veszélyeztetett repülőterein. Ezért több nagy világvállalat a Dunamedence elkerülésével a különben sokkal kedvezőtlenebb Olaszországon át haladó déli útvonalat választja, illetve a dunai útvonalat csak ideiglenesen, a nyári hónapokban tartja üzemben.”

Fontos tehát, hogy a terv legfőbb érve az volt, hogy a kedvezőtlen, ködös időjárási körülményeket kikerülő megoldást találjanak. Hogy a választás éppen a Svábhegyre esett, annak az lehet a másik oka tengerszint feletti 440 méteres magassága mellett, hogy igen közel van a belvároshoz.

Akkoriban persze nem lehetett tudni, hogy mi lesz a terv sorsa, de mi már tudjuk, hogy végül Budaörsön indultak meg nagyarányú fejlesztések:

De Csepelen mégis épült egy repülőtér! Miért, mert bizony a WM gyár ekkoriban kezdett bele a Dunai Repülőgépgyár Rt. felépítésébe, ahol a Messerschmitt Bf 210 romboló repülőgép és a Bf 109 vadászrepülőgép gyártását tervezték, a hozzájuk tartozó DB 605 repülőgépmotorokkal együtt. Persze nem az eredetileg tervezett helyen, mert ott akkorra már olyan magas építmények voltak, amelyek miatt nem lett volna szerencsés a reptér elhelyezése.

Talán nem kell mondani, hogy a háború során igen komoly károkat szenvedett az itt felépített infrastruktúra, de a háború után a romok helyén itt működött aztán a Csepel Autógyár:

A Svábhegy pedig megmaradt annak, ami volt, inkább csendes pihenőhely maradt, semmint zajos reptérnek helyet adó terület.