Hírek

Románia bemutatja: Hogyan lett a „hivatalnokok” paradicsoma Európa

Románia igenis követi az európai példát! Az nem biztos, hogy ez jó neki, de most bemutatja azt a gazdasági fejreálláshoz vezető utat, amit Európa nagyban már „lejátszott” egyszer… Persze más a helyzet, ugyanis Európa – eddig! – megúszta a termelés-kihelyezéssel, de erre Romániának vajmi kevés esélye van…

Borítóképen: Alumíniumgyár Selekovban, Irkutszk megyében, Oroszországban (forrás: Flickr via commons.wikimedia.org, szerző: uc_rusal_photo_gallery, licenc: CC BY-SA 2.0) A kép illusztráció

Elbocsátások következhetnek Romániában, mivel az „energiafaló” (az idézőjel azért, mert a szó önmagában az sugallja, hogy feleslegesen sok energiát fogyasztó, pazarló, pedig csupán arról van szó, hogy energiaigényes, ami a jelenlegi tudásunk szerint nem spórolható meg!) ágazatokban több vállalat termelését is le kellett állítani. Figyelem! Egy gazdasági ágazat önmagában nem értelmezhető, különösen nem azok, amelyekről az alábbiakban lesz szó!  Minden ágazatnak vannak más ágazatból beszállítói, és vevői, azaz egy komplex rendszer elemeiként nem önmagukban létezők!

De nézzük; decemberben Románia legnagyobb energiafogyasztója, a Marosvásárhely határában található, műtrágyát gyártó Azomureş vegyipari üzem állította le a termelést. Másodikként a dél-romániai Slatina városában működő Alro alumíniumgyár és a hozzá tartozó, a Duna torkolatvidékén, Tulcea településen üzemelő Alum timföldgyár jelentette be, hogy kényszerszabadságra küldi a dolgozókat.

Nos, az Azomureş bezárása nem „csak” az ott dolgozókat érinti hátrányosan, hanem – ahogy mondják; az élelmiszeripari biztonsága egyik alappillére! – a romániai mezőgazdasági vállalkozások mintegy felét ő látja (látta!) el műtrágyával! Márpedig ez utóbbi nélkül, az élelmiszeripari termelés hozamszintje brutális mértékben visszaesik…

Az Alro – tekintsünk el attól, hogy orosz illetőségűnek mondott vállalat – olyan alumíniumipari termékeket állít elő, amit akár például a Dacia autók egyes alkatrészeit állítja elő. Ha ezek nincsenek, nincs Dacia (vagy bármi más termék, ahol a beszállítói lánc része a cég)!

De van megoldás! Ez jó hír? Nem! Ez nagyon rossz hír! Mert biztosan vannak olcsóbb megoldások, de ezek biztosan ne Európából jönnek, hanem olyan államokból, melyek nem tagjai az Uniónak, és – többek között az előbbi okán… – olcsóbb energiát használnak… Jegyezzük meg gyorsan, hogy az energiát környezetszennyezőbb módon előállítva!

A képlet tehát egyszerű; Európa – ebben az esetben már a Kelet is beleértendő! – legyen az irodaházak világa, ahol termelés nem folyik, csak… Mi is? Igen, csak fogyasztás. Aki fogyaszt, az fizet, aki fizet, annak kevesebb a pénze, akinek pedig fizetnek, meggazdagodik!

De aztán majd ne tessen már felháborodni, hogy az „újgazdagok” majd meg akarják mondani, hogy merre van az egyenes! Talán oda kellett volna figyelni arra, hogy ne csak dolgoztassunk, hanem dolgozzunk is, avagy arra, hogy ne csak termeltessünk, hanem termeljünk is!

Ez van most Romániában, és ez megy Európa nyugati felén immár több, mint 30 év óta, mikoris elkezdődött az ipar kitelepítése előbb Kelet-Európába, majd Kínába… Akarjuk ezt, tényleg?

Csak emlékeztetőül: így alakul ki a külső függőség… Ami ellen most az Unió nagyban “harcol”.

Ajánlott Cikkek