Hírek

Románia bukja az „ingyenpénzt”?

Tavaly nagy volt az örömködés Bukarestben, hiszen minden idők legnagyobb pénzügyi keretét sikerült megszerezni. A 29 milliárd eurót azonban könnyen el lehet bukni, ha a vállalásokat nem teljesítik időben! Márpedig Romániában az történik, hogy nem történik semmi… Tavaly év végén huszonegyből hat, míg mostanra negyvenötből tizenhárom teljesült. A teljesültek között pedig akadnak, amelyek csak papíron léteznek, de tulajdonképpen ezeknél sem történt semmi…

Borítóképen: Irány Románia (forrás: https://web.archive.org/web/20161013000612/http://www.panoramio.com/photo/17696887 via commons.wikimedia.org, szerző: arjenD, licenc: CC BY-SA 3.0) A kép illusztráció

Tavaly még a három hónapig tartó kormányválságra hivatkoztak, de idén már aligha lehet a „nyuszira fogni” a dolgot, hiszen a negyvenötből huszonnégy esett 2022 első három hónapjára, amikor pedig – legalábbis más országokban… – lett volna lehetőség arra, hogy teljesítsenek. De nem…

A Maszol példát is hoz arra, hogy a teljesült vállalások közül a reform jellegűek inkább csak nyomdafesték pazarlást jelentenek, semmint érdemi reformokat. Hát igen, ha van egy jól bejáratott pénznyelő automatád, nehezen cseréled le egy olyan szerkezetre, ami sokkal kevésbé hatékony a pénz eltüntetésében! Nézzük a példát!

A reform jellegű vállalások egy része csak formálisan teljesült. Ennek ékes példája a Közúti Infrastruktúráért Felelős Országos Társaság (CNAIR) reformja, illetve a Közúti Beruházások Országos Társaságának (CNIR) a létrehozása. Ez megtörtént, hiszen hatályba lépett az erre vonatkozó 50/2021-es törvény – írja a Maszol, a folytatásban pedig így ír:

A valóságban azonban a CNIR nem létezik. Tavaly sikerült kinevezni az állami vállalat vezetőségét, azonban, mivel ezt Cătălin Drulă, akkori szállításügyi miniszter tette, a PNL-USR-RMDSZ koalíció felbomlását követően menesztették őket. A CNIR jelenleg csak papíron létezik, az autópálya építésekért pedig továbbra is a politikai alapon kinevezett munkatársaktól hemzsegő CNAIR felel, mely számtalan jelét adta az elmúlt évtizedekben a szakmai inkompetenciának. Ilyen körülmények között indokoltak a kétségek, hogy Románia képes lesz-e lehívni az autópálya építésre elkülönített 3,2 milliárd eurót.

De nem ez az egyedüli eset! A közintézmények digitalizálásával kapcsolatban botrány robbant ki, mert a kormány a digitalizálást lényegében átjátszaná a titkosszolgálatnak (SRI) és a Különleges Távközlési Szolgálatnak (STS), holott az informatikai ágazat érdekvédelmi szervezete szerint a két szervezetnek semmilyen képessége nincs meg ahhoz, hogy a digitalizáció feladatát megoldja!

Lehetne még sorolni a problémákat, a lényeg az azonban, hogy a teljesítési arány a látszat-intézkedéseket is beleszámolva mindössze 29%, ezzel pedig Románia minden bizonnyal sereghajtó azon országok között – már amelyek egyáltalán kaptak az uniós helyreállítási alapból…

Persze most, hogy egyre nagyobb számban érkeznek NATO-egységek ÍRomániába, lehet, hogy van jobb biznisz is…

Ajánlott Cikkek