Erdély Hírek

Románia: letérdelt a mezőgazdaság, léket kapott a költségvetés

A legújabb adatok szerint egyáltalán nincs jó helyzetben a román kormány, hiszen a román pénzügyminisztérium adatai szerint nőttek ugyan 5,9 százalékkal a bevételek tavaly januárhoz képest, viszont a kiadások 17,4 százalékkal emelkedtek. Közben az állami vállalatok jelentős adósság-állományt görgetnek maguk előtt, és kiderült, a 2019. évi 17,4 milliárd euró külkereskedelmi mérleg hiányból 4,3 milliárd eurót az agrárkülkereskedelem generált…

Miért éppen a 2019-es adatokat citáljuk ide? Mert a koronavírus járvány előtti utolsó „békeév” volt 2019, amikor a világgazdaság robosztus növekedési pályán volt. Már akkor sem igazán értettük, hogy komoly gazdasági szakemberek hogyan írhatnak le olyan eszement mondatokat, mint hogy „Románia már ebben is megelőzte Magyarországot” – valószínűleg megrendelésre, azt sugallva, hogy minden rendben van a román gazdaságban, bezzeg Magyarországon minden sz…r! A szakértőktől elvárná az ember, hogy véleményüket teljeskörű elemzésre alapozzák.

Nem gondoljuk, hogy Magyarország mindent a lehető legjobban csinált, és mintaként állítható, de azt igen, hogy azok a folyamatok, amik a legutóbbi (járvány előtti) gazdasági fellendülést jellemezték a stabilitás, a fenntarthatóság irányába hatottak, ezzel szemben északi szomszédunk, és különösen Románia az egyensúlytalanság irányába mozdult el. Márpedig az ilyen növekedés nem fenntartható, és nincs értelme eredményről sem beszélni! De nézzük meg, mire alapozzuk álláspontunkat.

A mindenkori román gazdasági vezetés működése azt jelzi, elkényelmesedtek… Hogy lehet ez? Ez bizony egy olyan örökség, amit még Ceaușescu hagyott az országra, aki a ’80-as évek végére – a lakosság súlyos áldozatvállalása árán! – nullára csökkentette az államadósságot. Azóta folyamatos a növekedés, de mértéke még mindig relatív alacsonynak számít Európában. Ez pedig lehetőséget teremt arra, hogy valódi gazdasági reformok helyett lényegében adósságból finanszírozzák a növekedést. A helyzet hasonló északi szomszédunknál is, akik a Csehországtól való elszakadás után gyakorlatilag nulla adóssággal kezdték önálló életüket.

A gazdasági vezetés tehát nem érzi, hogy milyen veszélyeket rejt az eladósodás! Sajnos Magyarország már megtapasztalta – Kádár végnapjai óta gyakorlatilag folyamatosan… -, hogy milyen rettenetes károkat okoz az adósságcsapda. Figyelem! Az eladósodás nem egy lineáris folyamat, hanem hirtelen felgyorsuló exponenciális lefolyással jelentkezik! Mikor fordul elő ilyen? Nézzük meg a következő ábrát!

Anélkül, hogy nagyon belemennénk a részletekbe, a finanszírozási képeség negatív értéke azt jelenti, hogy hiány keletkezik, amit hitelekkel kell betömni, a pozitív érték pedig azt jelenti, hogy csökkenthető az adósság, avagy több belső forrás jut beruházásokra. Magyarország és Csehország a gazdasági növekedés időszakában pozitív tartományban tartotta a finanszírozási képességét, így dönthetett; csökkenti adósságát, vagy a beruházások támogatásán keresztül tovább erősíti a gazdasági növekedés ütemét.

Gyökeresen eltérő pályát írt le másik két ország. Románia és Szlovákia folyó fizetési mérlege folyamatosan negatív tartományban volt, ami azt jelenti, hogy az áruk, szolgáltatások, és jövedelmek mérlege negatív volt, azaz több árut és szolgáltatást vettek, mint amit nyújtottak a külföld felé. Ezt pedig a hazautalt jövedelmek sem voltak képesek ellensúlyozni! Közben pedig… a tőkemérleg (kis egyszerűsítéssel; befektetések, tőkeátutalások) pozitív egyenlege nem volt képes ellensúlyozni a folyó fizetési mérleg folyamatos hiányát!

Aki eljutott idáig, jutalmul eláruljuk, hogy a rövid megfejtés az, hogy a külső finanszírozási képesség hiányát hitelből kell pótolni! Azaz, növekedik az államadósság. Ennek következményét már 2020-ban láttuk igazán, amikor a 2019 végi 35,5 %-ról 44,4 %-ra emelkedett a romén államadósság! Figyelem! Ebben még nem jelentkezett a járvány hatása, az adósságnövekedésbe ugyanis csak némi késlekedéssel gyűrűzik át a finanszírozási képesség negatívumából adódó eladósodás.

És mi van Lengyelországgal? A „polákok” kiegyensúlyozott gazdálkodást folytattak, enyhe pozitív finanszírozási képesség mellett, és az összes ország közül náluk volt a legkisebb a kilengése ennek a mutatónak. Az pedig azt jelenti, hogy kiszámítható gazdasági környezetet sikerült teremteni!

És akkor mi van a mezőgazdasággal? Északi szomszédunk soha nem volt a mezőgazdaság terén erős, hiszen területe nagy része nem alkalmas olyan mezőgazdasági termelés folytatására, ami már európai szinten is kimutatható. Románia viszont már tényezőnek tekinthető, de itt is komoly problémák vannak… A termékszerkezet több szempontból sem felel meg az ország adottságainak és gazdasági igényeinek! Az élőállat-export nagyágyúja az ország, de – mint tudjuk – ez a tevékenység a lehető legalacsonyabb hozzáadott értéket képviseli az ágazaton belül. A másik tényező pedig az, hogy a mezőgazdasági termékek piacán rendkívül egyoldalú az ország jelenléte Európai szinten. Magyarul; közel monokultúrás (egy termékre épülő) a mezőgazdasági termelés!

Az ábra azt mutatja meg, hogy mindössze a gabonafélék, és az ipari növények területén lehet tényezőnek tekinteni Romániát, a többi területen nincs kimutatható részesedése… Az állatok terén pedig hiába a nagy élőállat kivitel, értékét tekintve mégsem kimutatható, ugyanis a többi ország jellemzően jóval magasabb értékű félig, vagy teljes feldolgozású állati termékekkel jelentkezik az európai piacokon. Észre kell venni, hogy Magyarország, kisebb területe ellenére – ezúton is „köszönjük” az uraknak ott Trianonban… -, minden területen kimutatható részesedéssel bír, és az összes kibocsátás terén is mérhető – szemben Romániával.

Nos, a fentiekből az következik, hogy igen komoly gazdasági reformokra van szükség, és nem ám csak tervezgetni kellene most, hanem azonnal el kellene kezdeni! Az adósságban vergődő állami vállalatok problémáját kezelni kell, mert nem tartható a helyzet, és a mezőgazdaságban is arra kellene törekedni, hogy minél több területen jelentkezzen tényezőként Románia, hiszen gyümölcs-, zöldség-, valamint kertészeti termékek piacaihoz igenis rendelkezik megfelelő természeti adottságokkal. Persze ehhez elengedhetetlen lenne az, hogy a Kárpátokon belüli jól termő területek támogatása is elérje legalább azt a szintet, mint amit külső területekre (sokszor csak pazarol…) a kormányzat.

A másik megoldás az, hogy bízzák végre azokra a gazdasági ügyeket, akik értenek hozzá. Mert Románia látványosan nem tud egyről a kettőre jutni…

Ajánlott Cikkek