Felvidék Hírek

Sajó: A halott folyó

Három hónapja ömlik egy bezárt bánya vize a Sajó folyóba, az illetékes állami szervek pedig semmit nem tesznek. Még úgy sem, hogy egyébként a Rozsnyói medence körüli karszt az UNESCO világörökség része, nemzeti park. Ez egyben szerencse is (erről majd később), de a folyó vize átlátszatlan, életnek semmi nyoma…

Borítóképen: A Sajó Kesznyétennél, Miskolctól 40 kilométerre, ahol a Takta patak folyik bele (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Szalai Gábor / SzGabesz, licenc: CC BY-SA 3.0) A kép illusztráció

A szlovák kormányok hosszú ideje elhanyagolják az egyébként turisztikai értelemben igencsak reklámozott keleti területeket, a fejlesztések Pozsonyra koncentrálnak a kelet-nyugati autópálya pedig – a brutális költségek ellenére! – északon a Kárpátok vonulatai közt épülnek Zsolna- Liptószentmiklós-Poprád-Eperjes útirányon, mert arrafelé már jóval kevesebb magyar él, mint a déli területeken, ahol egyébként jóval kisebb szintkülönbségekkel lehetne megoldani a kelet-nyugat összeköttetést…

Ezt csak azért tartottuk fontosnak megemlíteni, mert a probléma nem kizárólag természetvédelmi jellegű, hanem rámutat arra is, hogy a szlovák politika milyen koordináták között működik. Nem véletlen, hogy autópályán Magyarországon keresztül lehet eljutni Pozsonyból Kassára, és az sem véletlen, hogy a Kassai Vasmű amerikai tulajdonosa évek óta szenvedteti a gyárat, de megoldás ott sincs!

A Sajó gyönyörű tájakon halad keresztül, a Gömör–Szepesi-érchegységben ered mintegy 1.300 méteres tengerszint feletti magasságban. A fenyőkkel sűrűn benőtt hegyoldalról gyorsan leszalad, hogy aztán kis folyócskává (vagy igen bővizű patakká) cseperedve máris kiléphessen az emberek által megművelt földekre. Ezután sorra veszi fel rohanó mellékvizeit a fő közlekedési útvonal mentén kanyarogva.

Petíció a Sajó folyó megmentésért

A magyarországi szakaszon még nem jelentkezik a szennyezés, mert (szerencsére?) a karsztvizek erősen lúgos kémhatásúak – szemben a bányából kiáramló szennyezés savas kémhatásával, ezek összefolyása pedig a Rozsnyói-medencében lerakja a szennyezést. Itt totálisan halott a folyó, lejjebb viszont még mindig él és igen szép élményeket ad a horgászoknak (is)!

Sajó horgászat, ponty fogás

Igen ám, de a medence előbb-utóbb „túlcsordul”, és a szennyezés a folyó teljes szakaszára át fog terjedni…

Ennek nem csak az a jelentősége, hogy ezek a szakaszok már Magyarországon vannak, hiszen Rozsnyón és környékén is magyarok laknak, hanem az, hogy még nehezebb lesz a tisztítás és a rehabilitáció – ha egyáltalán ez lehetséges… De helyettünk az ott élők mondják el, mi történik, hogy élik meg azt, hogy a hatóságok magasról tesznek az egészre…

Ez a folyó halott- ökológiai katasztrófa a Sajón

A végére egy idézet, ami jól mutatja a táj értékét, és jól mutatja a magyarság szerepét a térségben:

„Mi gömöriek szeretjük szűkebb hazánkat “Kis-Magyarországnak” nevezni, mert a mi kincsek hazánk egyes vidékein elszórva találhatók, azok mind megvannak nálunk – kicsiben. A történet tanítja, hogy e vármegye mindenkor hű és számottevő része volt e hazának és a jóból, rosszból egyaránt kivette a maga részét. Vannak országos hírű, történelmi nevezetességű műemlékei, világhírű természeti csodái, ritkaságai, vadregényes tájai. Van jó, daliás népe, a melyből a “vörössapkások” hőseit toborzották. És van erdősége, annyi és olyan, hogy messze földön ritkítja párját.”

Gróf Andrássy Géza: Gömör-Kishont vármegye

Ajánlott Cikkek