Hírek

“Sárga Vihar” bombázóbaleset 1939 február 2.

Magyarország még a trianoni békediktátum hadseregfejleszési és fegyverkezési tilalma alatt állt, mikor a magyar kormány 1936 nyarától negyven repülőtér építését rendelte el. Veszprém megye területén több repülőtér építése kezdődött el, melyek közül az egyik legjelentősebb a Veszprém városától északra, a Veszprém-Jutás puszta térségében kijelölt repülőtér kiépítése volt. Miután az említett repülőtér elkészült, a németországi dessaui Junkers Művektől vásárolt három darab Junkers Ju-86 K-2 típusú kétkormányos kiképző-iskolagépet ide szállították 1938. januárban.

borítóképen : Magyar JunkersJu-86 K-2-es bombázó-repülőgép a Balaton partja felett (1941) forrás arcanum

A nevezett repülőtéren – a három iskolagéppel – megalakult a „Ju-86- os átképző iskola”Dóczy Lóránd repülőszázados parancsnokságával. A repülőgép-vezetés mellett műszaki (motor és sárkány) kiképzést is folytattak. A folyamatosan kiképzett repülőszemélyzettel az időközben repülőgépek nélkül Szombathelyen megalakult, majd 1937. május 25-én az említett időszakban ugyancsak kiépített tapolcai repülőtérre telepített M. kir. 3. bombázórepülő-ezred-, illetve ЗЯ. bombázórepülő-osztály 3/1. és 3/3. századait töltötték fel.

A kiképzőpilóta és a tanulópilóta egy kétkormányos magyar kiképző-bombázó repülőgépen arcanum

Az osztály 3/3. „Sárga Vihar” bombázórepülő-századát ugyanakkor szintén a veszprém-jutasi repülőterére vezényelték. (A 3/II. bombázórepülő-osztály és két százada a pápai repülőtérre került!) Miközben – még a LÜH (Légügyi Hivatal) rejtett légi parancsnoksága alatt – folyt a németországi (Dessau) Junkers Művektől az említett típusú repülőgépek (összesen hatvanhárom darab) leszállítása, 1938. augusztus 23-án a beldi (Jugoszlávia) konferencián – erős német és olasz nyomásra!) – a „kisantant államok” (Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia) elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. Ezzel a hadseregszervezés és fegyverkezés szabaddá vált! A rövidesen kialakuló nemzetközi válsághelyzetekben a M. kir. 3. bombázórepülő-ezred alakulatai is fejlesztésbe kezdtek. Az 1938. októberi csehszlovák válság idején a veszprémi 3/3. „Sárga Vihar” bombázórepülő-századot először a csákvári, majd 1939 januárjában a debreceni repülőtérre telepítették, ahol nem kerültek harci bevetésre. Az 1939. február 2-i – Veszprémbe történő visszarepülésük során az egyik Ju-86-os Jászberénynél lezuhant Buzdor őrmester pilóta és egy fedélzeti lövész repülőhalált halt.

forrás Hadiszemle Arcanum

Ajánlott Cikkek