Sáros mocsárból szecessziós luxus: a Gellért gyógyfürdő története
Hol kezdődik a történet? Nos, ezt nem tudjuk, de az biztos, hogy az első írásos emlékek a 13. századból származnak, amikor II. András magyar király ispotályt és fürdőt alapított itt. A török időkben az Acsik ilidzse fürdő állt a mai Gellért fürdő helyén.
Borítóképen: A Sáros fürdő 1866-ban (forrás: Vasárnapi Ujság, 1866)
Itt máris kell egy kis pontosítás: a régi képek és térképek tanúsága szerint a fürdő – melyet németül Blocksbad néven emlegettek Gellérthegy német neve, Blocksberg után – a gellérthegyi Sziklatemplom alatt helyezkedett el, ahol a mai Szent Gellért rakpart becsatlakozik a Szent Gellért térbe. De igaz, voltak már épületek is.
A források, sáros, iszapos tavat hoztak létre – nagyban gátolva a közlekedést -, hiszen a forrásvízzel jelentős mennyiségű forrásiszap is a felszínre tört.
Erre az iszapos tóba égerfából készült cölöpöket vertek, és erre húztak fel épületeket. Az 1800-as évek első felében egy nagy közfürdő és öt törökfürdő üzemelt a forrásra alapozva. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a törökök szüzek fürdőjének, vagy aga-fürdőnek is nevezték. Egyes elképzelések szerint ez azért volt, mert az aga, vagy basa háremhölgyei fürödtek itt. Más elképzelés szerint a Sziklatemplomban élő gyógyító remete a női bajok orvoslására a sáros tóban való fürdőzést ajánlotta.
A Sziklatemplom története önmagában is megérdemelne egy írást, most itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a korábban rossz hírű Szent Iván barlangban megépítendő sziklatemplom gondolata 1924-ben vetődött fel, a nemzeti szentély építését Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly.
De vissza a magyarul Sáros fürdőnek nevezett területhez! Buda várának a törököktől való visszafoglalása idején egy félig roskadozó épület volt a fürdőház és csak akkor lett új épülettel és fürdőszobákkal ellátva, amikor midőn azt I. Lipót 1687. március 3.-án Dr. Wartenbergi Illmer Frigyes orvosának adományozta.
Az orvos fia, Wartenbergi Illmer Károly 1718-ban eladta Buda városának.
1809-ben Sagits István, majd Koischor Szilárd tulajdonába került az egyszerű, egyemeletes, pajtaszerű épület. A 19. század második felében a Sáros fürdőt Buda és Pest lakói, a szomszédos mezővárosok és falvak lakói látogatták.
Az épület olyan, mintha lebontották volna a mellette álló másik épületet, de az az igazság, hogy ebben az esetben más volt a helyzet. A nádor József főherceg által elfogadott terveket ugyanis nem építették meg, az épületnek csak az egyik fele épült meg, tejes egészében soha nem készült el…
1894-ben a Ferenc József híd építésekor a fürdőt lebontották, majd 1901-ben a fővárosi közgyűlés elhatározta, hogy kisajátítja a Sáros fürdő forrást és telkét. A fürdő és a szálloda felépítésnek terve Budapest fürdővárosi koncepciójának része volt. A Gellért Hotel és Gyógyfürdő 1912–18-ban épült szecessziós stílusban.
Az elkészült Gellért fürdő a főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt, akkoriban Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított.
A kor igényeinek megfelelő, fényűzően berendezett társas-termál, valamint termál-kádfürdők álltak a nagyközönség rendelkezésére, míg az iszapkezeléseket közös helyiségben is, és külön fülkékben is igénybe vehették kiegészülve a szénsavas, a sós-, és a pezsgő fenyőfürdők lehetőségeivel. A megnyitáskor szinte egyedülállónak számító inhaláló, pneumatikus, valamint infrakamra is várta a gyógyulni vágyókat. Külön orvosi laboratóriumok, és elsőrendűen felszerelt egészségügyi részlegéhez állandó orvosi felügyelet társult.
Konyháját a nagy hírű Gundel étterem biztosította 1945-ig, külön figyelmet fordítva már akkor is a korszerű táplálkozási elvek betartására.
Az akkori Európában is kuriózumnak számító hullámstrandfürdő később, 1926–27-ben épült hozzá, a fürdő korábbi parkja területén. 1934-ben pezsgőfürdővel bővült ki. A második világháború előtt exkluzív vendégkörrel rendelkezett a Gellért gyógyfürdő: itt töltötte mézesheteit I. Julianna holland királynő, számos, Európát meglátogató maharadzsa, Rabindranáth Tagore. A fürdő híres látogatói közé tartozott Yehudi Menuhin és Richard Nixon is.
1945-ben a fürdő épülete és berendezése Budapest ostroma idején súlyos károkat szenvedett.
A szobák egy részét még abban az évben helyreállították, az épület Dunára néző részét csak 1961-ben, majd a szállót 1980-ban újították fel, s modernizálták. A Gellért fürdő átfogó felújítása 2007. január és 2008 áprilisa között zajlott. Megőrizték a fürdő eredeti berendezéseit és stílusát, így a Zsolnay-mozaikokat, a márványoszlopokat, az üvegeket és a szobrokat.
