Súgó Vica, vagy inkább piszkos víz?

Ez az, amit csak valószínűségi alapon lehet eldönteni, hiszen a Sugovica nevének eredete nem teljesen tisztázott. Manapság hivatalosan a Kamarás-Duna nevet viseli, azonban korábban más névvel is illették: az 1930-as években emlegették, mint Szeremlei-Duna is, és manapság is találni olyan forrásokat, ami Szeremlei-Holt-Dunaként tesz említést róla.

Borítóképen: A Sugovica (Kamarás-Duna) Baján – 2006

A mai holtág nem volt mindig holt, sőt, szakemberek véleménye szerint ez lehetett a Duna egykori főága. De mára a helyzet alaposan megváltozott. De vissza a névhez! A legvalószínűbb a szláv eredetű „sugava voda” (romlott, piszkos víz) magyarázatot tartják, ugyanis régebben dunai bejárata alacsony vízállás idején feliszapolódott, árvíz idején viszont a hordalék is átvonult rajta.

Hogy volt, honnan a név nem tudjuk, de van egy legenda, miszerint a folyóág egy gazdag vízimolnár Súgó Vica nevű lányáról kapta a nevét, aki – miután apja visszautasította kedvese, egy szegény molnárlegény lánykérését – szerelmével együtt a folyóba ölte magát.

Ha már az elnevezéseknél tartunk, a Szeremlei-Holt-Duna sem elvetendő, ugyanis a partján található Szerelme település is, így tulajdonképpen pontos a hely és a jelleg meghatározása is. De nem rugózunk tovább a neveken, ugyanis mind egyet jelent: a bajai Türr István hídtól 1,5 kilométerre a Dunából kiágazó vízről van szó, keleti partján található a Baja város központja, a nyugati parton pedig a Petőfi-sziget fekszik.

Ami igazán érdekes, hogy a szigeten belül van még egy sziget, vagy két sziget egymás mellett van, ugyanis a Bajától dél-keleti irányban szűkebb kanyarulatot vevő Sugovicán van még egy ág (ez a két Sugovica-ág zárja közre a Petőfi-szigetet), utána következik a Nagy-Pandúr-sziget, aztán pedig a Dunán is van egy ág, ami a Kádár-Duna, és a Kádár-szigetet fogja közre a főággal együtt.

A Szeremlei-Duna elnevezés nem öncélú. Valójában itt a víz nevet vált, ugyanis a Sugovica a Ferenc József-csatorna vízutánpótlását is hivatott szolgálni, így Petőfi szigettel szemben a Deák Ferenc zsilipen keresztül itt vizet tudnak pótolni a Ferenc József-csatornába, és hellyel-közzel innen eredhet a névváltás is, hiszen kicsivel lejjebb egy öltéssel választották el a két vizet.

Nos, az igaz ugyan, hogy a ma már holtág nem egy nagy víz, de mégis igen sok funkciója van, ugyanis itt a horgászok, az evezősök, a kikapcsolódásra vágyók alkalmas helyet találnak, ugyanakkor a Ferenc József-csatorna vízutánpótlása is fontos, és az is igaz, hogy igen sokat foglalkoztak a Sugovica alakításával. Ennek bizonyítására elég csak a Második katonai felmérés (1819-1869) térképre tekinteni:

Így talán nem is annyira észrevehető a változás, de ha a mai térképet is idevarázsoljuk, akkor látható, hogy igen komoly vízrendészeti átalakulás ment végbe az elmúlt sok-sok év alatt:

Bár ma a terület úgy fest, mint ami eredeti formájában maradt fent, de ez közel sem igaz, az azonban mindenképpen dicsérendő, hogy a táj jellegét nagyrész azért meghagyták, és ma egy olyan területre látogathatunk itt, ami egészen különleges!

A Sugovica már a török időkben jelentős kikötővé vált, hiszen jégzajlás idején is menedéket biztosított a hajóknak.

A Sugovica jelentősége a Ferenc-csatorna tápcsatornája, a Baja-Bezdáni tápcsatorna (a köznyelvben gyakran szintén Ferenc-csatorna) kiépítésével nőtt meg. Sugovicából induló, Bátmonostor, Nagybaracska, Dávod, Hercegszántó és Küllőd területét érintő csatorna Bezdánnál csatlakozik a Ferenc-csatornához. Ekkor építették meg a tápcsatorna bejáratánál a Deák Ferenc-zsilipet, valamint a zsilipnél végződő Türr István-átvágást. A Szeremle felé kiágazó és ott a Dunába visszafolyó ágat (Szeremlei-Holt-Duna) a zsilip közelében egy töltéssel leválasztották a Sugovicáról.

A Sugovica torkolata ekkor még mintegy 500 méterrel feljebb volt a mainál, és mivel folyásiránnyal szemben csatlakozott a Dunához, könnyen feliszapolódott. A rendszeres kotrás 1916-tól elmaradt, így a Sugovica kapcsolata fokozatosan megszűnt a Dunával. Végül 1931 és 1936 között alakították ki a mai torkolatot. Rendezésével a bajai kikötő forgalma jelentősen megnőtt.

Nos, így alakult ki az a természeti környezet, ami ma láthatunk a területen.