Mások írták Vélemény

Svédországban már túl késő – stockholmi professzor a multikulturalizmusról

Írta: Veszprémy László Bernát

Borítóképen: Johan Lundberg (fotó: Gyurkovits Tamás)

A svéd attitűdök nagyon szélsőségesek a világ többi részéhez képest, a helyi nyilvánosságot eluralta a relativizmus és az iszlám szélsőség tolerálása – vallja Johan Lundberg, a Stockholmi Egyetem professzora, aki az MCC meghívására adott elő Budapesten. Interjúnk! (a mandiner.hu cikke)

Ön 2013-ban könyvet jelentetett meg A fény ellenségei címmel. A könyv arról szól, hogyan adja fel a Nyugat saját szellemi hagyományait a felvilágosodás korából. Hogyan jött létre ez a folyamat?

A könyv ötlete az volt, hogy megvizsgálja az elmúlt évtizedek svédországi kulturális vitáit. Nagyon sokszor vettem részt ezzel kapcsolatos vitákban Svédországban. A könyv célja az volt, hogy megnézzük, mennyire eltérő a média hozzáállása a szélsőségesség különböző formáihoz. És hogy az emberek mennyire elhanyagolták vagy nem törődtek a baloldali szélsőségesség bizonyos formáival és az iszlamista szélsőségekkel, vagy az iszlám szélsőségességgel. De eközben zavarta őket a jobboldali szélsőségesség. Ez volt tehát a könyv célja, hogy bemutassa a vita következményeit, és azt, hogy

az emberek hogyan érvelhetnek mások megölése mellett, ha ez feminista vagy baloldali nézőpontból történik.

És ami az iszlámot illeti, voltak szervezetek, amik meghívtak imámokat, akiknek nagyon szélsőséges véleményeik voltak a homoszexualitásról, a nőkről és az erőszakról, és az emberek meghívták ezeket a prédikátorokat Svédországba. És elfogadták őket a vitában. Ezek az emberek, akik meghívták őket, magas pozíciókat töltöttek be a tudományos életben és a médiában. De eltűrték ezeket a szélsőséges véleményeket.

Tehát azt állítja, hogy a média különbözőképpen kezeli a különböző szélsőségeket. Miért van ez a kettős mérce?

Történelmileg visszanyúltam a 20. század elejéhez és a hidegháborús időszakhoz: Svédországban volt egy úgynevezett harmadik út. Ez volt azoknak az embereknek az álláspontja, akik nem voltak sem a Szovjetunió, sem az USA mellett. De ez az álláspont nagyon-nagyon problémás volt. Mert ez oda vezetett, hogy ezek az emberek relativizálták a nyugati társadalomról, a Szovjetunióról alkotott nézeteiket. Tudtuk, hogy a Szovjetunió rossz ország, problémás elképzelésekkel, de ezt a kritikát kihagyták. Kritikájuk pedig a nyugati társadalom ellen irányult. És ezt a gondolatmenetet követtem, az ’50-es évektől a mai napig. A relativizálás ugyanaz.

Tehát azt mondja, hogy a mai radikális baloldal jobban kötődik a harmadik úthoz, mint a Szovjetunióhoz?

Akkor azt mondták, meg kell értenünk, hogy az USA-ban és Európában számos problémás dolog van. És a Szovjetunió problémái hasonlóak az itteni problémáinkhoz

Így végül relativizálták a szovjet erőszakot.

És ez az oka annak, hogy ma azt mondják, hogy az iszlamista erőszak valahogy nem olyan rossz, mint gondoljuk?

Pontosan. Azt mondják: meg kell értenünk, hogy az iszlám erőszak nem sokban különbözik attól az erőszaktól, amelyet Izrael vagy az Egyesült Államok folytat a világ különböző régióiban.

Ön is írt a bevándorlásról, és arról, hogyan változtatja meg Svédország arculatát.

Amit láthatunk, az az, hogy sok probléma adódik a bevándorlás következtében. Nemrég hallottam, hogy a rendőrség szerint Svédországban 40 bűnözői klán aktív. És a probléma az, hogy erről nem beszéltek, és nem sok kutatást végeztek Svédországban ezzel a témával kapcsolatban. Erről nem beszéltek a médiában, sem politikusok, sem akadémikusok. Most vannak halálos lövöldözések, Svédország az élen áll Európában, ha az egy főre jutó lövöldözéseket nézzük.

Érdekesnek találom, hogy a bevándorlás sokszor nők elleni támadásokat, antiszemitizmust és homofóbiát is hoz. Számomra az az érdekes, hogy a baloldal és a baloldali média kéne, hogy beszéljen erről, mert azt állítják, hogy szeretik a homoszexuálisokat, a zsidókat és a nőket. De amikor arról van szó, hogy a muszlimok mondjuk nőket támadnak, ezt figyelmen kívül hagyják. Miért történik ez?

Szerintem ez egy átalakulási folyamathoz kapcsolódik, nevezetesen, hogy a szakértőkre, politikusokra és hatóságokra nagy hatással volt a posztmodern gondolkodás, a posztkolonializmus, az identitáspolitika és a multikulturalizmus.

Eszerint felcserélték a rasszizmus régi definícióját,

ami szerint az a biológiához kapcsolódó dolog volt, a kulturális rasszizmus új definíciójával. A kulturális rasszizmus pedig a szakértők szerint az volt, hogy nem lehetett beszélni a különböző kultúrák közötti különbségekről vagy az emberek közötti különbségekről, mint például a Svédországban nevelkedett vagy például Szomáliából érkezők közötti különbségekről.

Ez pedig nagyon óvatossá tette az embereket a médiában és a tudományos életben, és féltek az ilyen jellegű különbségek megvitatásától. És voltak relativisztikus nézetek is Svédországról és a svéd kultúráról. Vitatkoztak, hogy van-e svéd kultúra, svéd ételek, svéd hagyományok, általában azért, hogy megmutassák, ezek a hagyományok nem svéd eredetűek, hanem Németországból jöttek, vagy Törökországból, vagy Olaszországból, Franciaországból és így tovább. Tehát ezek szerint egyáltalán nem volt svéd kultúra. És ez a hozzáállás nagy hatással volt a svéd médiára, tudományos életre és a politikusokra

Nem látták, hogy a tömeges bevándorlás problémákat fog okozni?

Szerintem alábecsülték a migrációval és az integráció hiányával kapcsolatos problémákat. A svéd politikusok naivan azt hitték, hogy ha migrációról van szó, akkor nem baj, ha Szomáliából 30 vagy 50 ezren jönnek Svédországba. Egy hétköznapi ember számára meglehetősen természetes az a gondolat, hogy gondok lesznek, ha ennyi ember érkezik ennyire gyökeresen eltérő kultúrából Svédországba.

A svéd attitűdök nagyon szélsőségesek a világ többi részéhez képest.

Ami az individualizmust illeti, rendkívül individualisták vagyunk. És amikor azokról az emberekről van szó, akiknek az attitűdjei a másik, teljesen ellentétes irányba mutatnak az értékmérések során, akkor látható a különbség.

Utolsó kérdésem az lenne, hogy Magyarország a bevándorlás csökkentésének politikáját folytatja, helyette a magyarok születésszámának növelését támogatja. Hogyan látja Orbán Viktor politikáját?

Nem tudok eleget Orbán Viktorról ahhoz, hogy határozott véleményt mondjak, de nagyon világos, hogy Svédországban túl naivak voltunk ezekben a kérdésekben.

Jobb lett volna, ha kevesebb bevándorlás történt volna a múltban, s így Magyarország álláspontja érthető.

Tehát úgy gondolja, hogy a szigorúbb bevándorlási politika, mint például a mai magyar politika, segített volna Svédországnak a múltban?

Természetesen. Egyszerűen nem voltak tervek arról, hogyan integrálják ezeket az embereket. Jött a magas tudomány és a professzorok, és azt mondták, hogy nincsenek kulturális különbségek, így nem lesz probléma. A hivatalos álláspont az volt, hogy a svéd népet kell nevelni. Nem a migránsokat kell a svéd értékekre nevelni, mert nincsenek svéd értékek. A népet, a svéd népet kell oktatni a rasszizmusról, a fajok történetéről, a gyarmatosítás történetéről, az imperializmus és a rabszolga-kereskedelem történetéről és így tovább. Tehát ez volt az egyetlen út a megoldáshoz. és ez egy teljesen kontraproduktív módszer, nem old meg semmilyen problémát. Tehát erre vonatkozóan nem volt terv. Túl nagy volt a bevándorlás, amit gondolom, most már nagyjából mindenki ért – de mára már túl késő.

Forrás: mandiner.hu

Ajánlott Cikkek